Még egy hete sincs, hogy beiktatták az új görög kormányt, máris kezdenek megmerevedni az Athén és Brüsszel közötti frontvonalak. A radikális baloldali Sziriza párt azzal az ígérettel nyerte meg múlt vasárnap a választásokat, hogy újratárgyalja a Görögországnak nyújtott 240 milliárd eurós mentőcsomag visszafizetésének feltételeit és visszaadja a nemzet elveszett méltóságát.
Ezzel a harcias szellemiséggel felvértezve jelent meg a frissen kinevezett pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz az Eurócsoport pénteki ülésén, ami meg is hozta az eredményét: csak a testület elnöki tisztét is ellátó holland kollégája, Jeroen Dijsselbloem jólneveltségén múlt, hogy nem fulladt botrányba az ülést követő sajtótájékoztató.
Nem tudni, hogy a neves közgazdászprofesszor Varufakisz nem szokta-e még meg, hogy nem a katedrán áll, vagy szándékosan vette lazára a figurát, de a nadrágjából kilógó kék inge és elnyűtt zakója éles ellentétben állt a holland pénzügyminiszter jól szabott, fekete-fehér öltöny-nyakkendő összeállításával.
Varufakisz aztán beszélni kezdett, mire valóra válni látszódtak a rémképek, amelyekkel az európai sajtó a választások előtt riogatta az olvasóit. Nem áll szóba az Európai Központi Bankból (EKB), az Európai Tanácsból és a Nemzetközi Valutaalapból (IMF) álló trojkával – jelentette ki a görög pénzügyminiszter. Mint kifejtette, a trojka intézményét rothadt alapokra építették, és egy anti-európai programot akarnak az emberekre ráerőltetni. Ezért ő, Varufakisz csak a hitelezőkkel hajlandó tárgyalni, és javasolja, hogy hívjanak össze egy konferenciát a kérdésben érintett országok képviselőivel. Erre Dijsselbloem megjegyezte, hogy ez már létezik, és Eurócsoportnak hívják, majd nem sokkal később távozott a sajtótájékoztatóról.
Hogy ezek után mi várható, képtelenség megjósolni. Az biztos, hogy a munkahelyeket, egészségügyi ellátást és legfőképpen reményt ígérő Alexisz Ciprasz miniszterelnöknek muszáj valamilyen engedményt kicsikarnia a nemzetközi szervezetektől, hogy kormánya ne bukjon meg rövid úton. De az a fajta fiatalos közvetlenség és szókimondás, amellyel az elmúlt években sikerült megnyerniük a görög választók 36 százalékát, nem valószínű, hogy a nemzetközi színtéren is hatásos lesz majd.
Angela Merkel német kancellár egy hétvégi interjújában ki is zárta, hogy Görögország újabb könnyítéseket kapjon a gazdasági válság idején az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF által nyújtott kölcsönök törlesztésében. Merkel szerint az ország már így is sok kedvezményt kapott.
Nem kevés diplomáciai érzékre lesz tehát szükség ahhoz, hogy a helyzetet megmentsék. Noha Ciprasz máris azon dolgozik, hogy leállíttassa a pireuszi és szaloníki kikötők privatizációját, és 12 ezer közalkalmazottat vegyen fel, azzal ő is tisztában van, hogy igenis szükség van a strukturális reformokra. Ezért ígérte, hogy megtöri az oligarchák hatalmát, akik tévécsatornáik, luxusépületeik vagy éppen hajóik után egyáltalán nem fizetnek adót. Ez pedig egy olyan pont, amellyel Európa is egyetért.
Ahogy azt is belátták az EKB szakértői, hogy a németek aranyszabálya, a költségvetési szigor fenntarthatatlan a stagnáló európai gazdaságokban, és kötvényvásárlási programot hirdettek. Innen pedig már csak egy lépés lenne, hogy 30 helyett 40 évre nyújtsák a hitel futamidejét, és kicsit a kamatokból is vágjanak.
-------------------------
Trójai faló Európában?
Az új görög kormánykoalíció mindkét tagja, a radikális baloldali Sziriza és a szélsőjobbos Független Görögök Pártja (ANEL) is nyíltan az oroszokat támogatja, ami további aggodalomra ad okot az EU-ban. Az ANEL a többi európai szélsőjobbos párthoz hasonlóan orosz befolyás alatt áll, míg a Sziriza marxista gyökerei miatt mindig is Moszkvát pártolta. Alexisz Ciprasz tavaly májusban Moszkvába látogatott, hogy Vlagyimir Putyin belső körének két tagjával tárgyaljon, akiknek az USA megtiltotta a beutazását. A választás estéjén a győztes Ciprasz első látogatója az athéni orosz nagykövet volt. Ugyanakkor azok a jelzések, hogy az új athéni kormány nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat, nem váltak valóra.
Tíz évvel ezelőtt csak 4 százalék volt a Sziriza támogatottsága, míg múlt vasárnap a szavazatok 36 százalékával nyerte meg a választásokat. A szélsőséges baloldali pártot a válság tette hihetetlenül népszerűvé. Az elmúlt évek során a tüntetők közül sokan csatlakoztak a Szirizához, mert úgy érezték, ez az egyetlen politikai formáció, amely hajlandó a kegyetlen megszorítások ellen küzdeni. Másrészt a párt valóban tett is a szegénység ellen, családokat támogattak, élelmiszert gyűjtöttek. A legnagyobb erényüknek mégis azt tartják a szavazóik, hogy meghallgatták őket: a vidéki falvakban is rendszeresen szerveztek gyűléseket, hogy a helyiek elmondhassák a gondjaikat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
