Az előzetes várakozásokkal ellentétben sikerült megegyezniük az európai uniós vezetőknek az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról. Mindaddig fennmaradnak a kereskedelmet és magánszemélyek beutazását érintő korlátozások, míg Oroszország nem tartja be a kelet-ukrajnai harcokat lezáró minszki egyezmény rendelkezéseit, ami akár 2015 végét is jelentheti.
Az elemzők korábban arra számítottak, hogy nem sikerült a vezetőknek egyezségre jutniuk Oroszországgal kapcsolatban, mivel Moszkva az elmúlt hónapokban erőteljes diplomáciai hadjáratot indított, hogy maga mellé állítsa a tagországokat. Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, budapesti látogatása mellett, Ciprussal és Spanyolországgal is sikerült szorosabbra fűzni a szálakat. Matteo Renzi olasz miniszterelnök pedig moszkvai vizitjén, ahol eredetileg a szír és iraki konfliktus volt a napirenden, oroszbarát kijelentéseket tett.
Oroszország viszont éppen a héten tartott több mint 76 ezer katona, harci repülőgépek és tengeralattjárók részvételével hadgyakorlatot. A mozgósítást Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök nyílt fenyegetésként értelmezte, amellyel Putyin befolyásolni akarta az európai vezetőket. De úgy tűnik, éppen ellentétes hatást értek el. Szergej Sojgu hadügyminiszter szerint az új kihívások és fenyegetések miatt volt szükség a riadóra, hogy teszteljék, vészhelyzetben mennyire gyorsan reagálna a hadsereg. De az időzítést szimbolikusnak is lehetett tekinteni, mert most ünnepelték a Krím félsziget csatlakozásának egyéves évfordulóját.
A hadműveletben a Nagy Sándor (Iszkander) típusú ballisztikus rakétákat szállították a Lengyelország és a balti államok közé ékelődött orosz enklávé, a kalinyingrádi körzet területére, és Tu–22M3-as típusú nehézbombázókat irányítottak a Krím félszigetre. Továbbá a teljes északi flottát, a balti flotta bizonyos egységeit és a légi deszant egyes alakulatait harci készültségbe helyezték.
Az orosz államfő döntésében feltehetően az is szerepet játszott, hogy Norvégia is hadgyakorlatot tartott a héten az Oroszországgal határos sarkkörön túli területein. Noha a norvég honvédelmi minisztérium már jóval az ukrán konfliktus előtt eltervezte az 5000 fő bevetésével járó „Egyesült Viking” hadműveletet, a légierő parancsnoka, Haga Lunde kifejtette, „az európai helyzet azt mutatja, hogy a gyakorlat időszerűbb, mint valaha”.
Az északi államok félelmeit mutatja, hogy a „jelenlegi geopolitikai környezetre való tekintettel” újra bevezetik a sorkatonaságot Litvániában. A kötelező szolgálatot 2008-ban törölték el, de ha a parlament megszavazza a február végén felterjesztett javaslatot, a 19 és 26 év közötti férfiaknak ismét be kell vonulniuk 9 hónapra. A litván döntés nem egyedülálló a térségben, Finnországban és Észtországban is egyenruhát kell a fiatal férfiaknak öltenie. Norvégiában pedig kifejezetten szigorúak a szabályok: 19 hónapig tart a szolgálat, és jövő évtől az 1997 után született lányok is részt vesznek majd a kiképzésen. Lengyelországban ugyan nincs kötelező sorkatonaság, de Tomasz Siemoniak hadügyminiszter nemrég arra szólította fel a 18 és 50 év közötti honfitársait, hogy vegyenek részt az önkéntes tréningeken. A parlamenti képviselők máris jelentkeztek a kiképzésre, hogy példát mutassanak, és a „jó karban lévő” 50 felettiek is velük készülnek majd.
Megérkezett Ukrajnába az a 35 brit katona, akik a szakadárok ellen harcoló hadsereg kiképzéséért felelnek majd. A brit miniszterelnök a múlt hónapban állapodott meg ukrán kollégájával a segítségről, a kiképzőtisztekkel együtt gyógyszereket, hálózsákokat és éjjellátó szemüvegeket is küldtek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!