Hiába kímélték az újabb uniós szankciók a Gazpromot, az orosz cég máris „gázháborúba” bonyolódott Kelet-Európával.

 
Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök: a két ország gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fonása Putyin válasza a szankciókra.

A Gazprom tehát ezúttal megúszta, miközben a csapás fő iránya a kőolajipar. Pontosabban a sarkvidéki és mélytengeri kőolajlelőhelyek kiaknázásához és a palaolaj kitermeléséhez szükséges technológiák átadását korlátozták. Márpedig ilyen berendezésekkel az orosz olajipar egyelőre nem rendelkezik. A moszkvai piaci hangulatot az is javíthatta, hogy az újabb szankciókkal egy időben fontos taktikai győzelmet aratott Putyin orosz elnök: 2015 végéig elhalasztják az EU–ukrán szabadkereskedelmi megállapodás életbe léptetését.

Nem véletlen, hogy az orosz aggodalmak nem a mostani helyzetre, hanem a szankciók esetleges jövőbeni szigorodására vonatkoznak. Amíg ugyanis az olajkutatások akadályozása csak lassítja az orosz gazdaságot, az olajfinomítók számára szükséges nyugati technológiák befagyasztása már néhány hónapon belül üzemanyaghiányhoz vezetne Oroszországban.

Ennél is nagyobb gondot jelent a közelgő tél és az uniós országok gázellátása. Hiába hagyták ki ebből a szankciós körből a Gazpromot, máris „gázháború” bontakozik ki a szemünk előtt. Az orosz cég csökkentette kelet-európai szállításait, illetve a Magyarországra irányított földgázt exportfelárral fejelte meg. Ennek célja, hogy megakadályozzák a gázeladást Ukrajnának. A magyar gázellátás még a szállítások többhetes leállása esetén sem kerülne veszélybe, miután Európa negyedik legnagyobb tároló kapacitása áll rendelkezésre.

A válság megoldása mindenesetre még messze van. – Hiába van tűzszünet, még mindig háborúban állunk, Oroszország veszélyezteti a világrendet és egész Európa biztonságát – mondta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő egy kijevi konferencián.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!