- A lefortovói szuperbörtönben egy norvég nyugdíjas raboskodik
- Szuperkémet kiáltanak az oroszok, de minek?
- És még Tatjana Bazanova is retteg

 
Szimpátiatüntetést is tartottak és pénzt is gyűjtöttek már a 62 éves norvég férfinak

Hogy kicsoda igazából Frode Berg, az az események szempontjából – bármilyen furcsán is hangzik ez – nem különösebben fontos. Az a fontos, minek tekintik. Márpedig az orosz belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó FSZB szerint veszélyes nemzetközi kém, norvég polgártársai szerint ártatlan, jóindulatú nyugdíjas. És ebben az esetben nincs középút: bár az is tény, hogy az igazság sem számít.

A hatvankét éves norvég nyugdíjas Frode Berg tavaly december 5-én kilépett a moszkvai Metropol szálló kapuján, és azonnal le is tartóztatta az FSZB. Állítólag veszélyes nemzetközi kém lett volna. Bizonyítékként lefoglaltak egy nála levő borítékot, melyben Berg szerint háromezer euró volt, amit egy Natalia nevű hölgynek küldött egy norvég ismerőse (illetve az ismerősének az ismerőse), az orosz kémelhárítás viszont azt állítja: lapultak abban titkos utasítások, sőt államtitkok is, melyek az orosz Északi Flottára vonatkoztak. Csakhogy a borítékot maguknál tartják, és innentől kezdve bármi lehet benne, és bármi is lehetett.

Berg azt állítja, egyik norvég barátja hozta össze egy ismerősével, aki ezt az összeget el akarta juttatni az említett hölgynek – épp a postára indult, hogy feladja. Ez a történet teljesen ártatlanul hangzik, az összeg sem csillagászati: forintban még egymillióról sincs szó, ennyiért nem szokás kémkedni. Hogy aztán az FSZB mire gyanakszik, az a dolgok jelenlegi állása szerint kizárólag az FSZB-től függ, hiszen a szervezet alig pár napja képes volt letartóztatni Dagesztán miniszterelnökét is, és nem indokolt. De hogy Frode Berg akkor sem lehetett kém, ha annak állítják be, az igen valószínű.

Ő ugyanis nyugállományú határőrtiszt, az orosz–norvég határ norvég oldalán fekvő Kirkenes városából, és az elmúlt huszonöt évét éppenséggel a két ország közötti kapcsolatok javításának, a közeledésnek szentelte. Kirkenes egyébként leginkább arról nevezetes, hogy a második világháború alatt odatelepítették a német Kriegsmarine egyik bázisát, így aztán az akkor sem túl nagy települést a háború folyamán 350 légitámadás érte – az eredeti épületek közül csak tizenhárom maradt meg. Kivégeztek a németek 11 kirkenesi lakost is, akik segítették a partizánokat, aztán jött a Vörös Hadsereg, és felszabadította a városkát, illetve, ami még állt belőle. A lakosság most négyezer főre rúg, és igen vegyes összetételű: laknak ott norvégok, finnek, de minden nyolcadik lakó bizony orosz emigráns. Kis kikötőváros, erősen multikulturális hagyományokkal, légkörrel – alig egy kőhajításra az orosz határtól.

Itt vonult nyugállományba Frode Berg, és mivel határőrtisztként szolgált, jól ismerte az orosz nyelvet, orosz embereket, szabad idejében – még aktív korában kezdte meg a tevékenységét – közös, határon átívelő programokat szervezett, például egy norvég–finn–orosz síversenyt, közös képzőművészeti céhet hozott tető alá, sőt minden befolyását felhasználva valahogy elérte, hogy engedélyezzék Kirkenes körzetének a kishatárforgalmat is, tehát az ottani lakosok vízummentesen léphessenek be Oroszországba, a közeli orosz Nikel lakosai meg Norvégiába. Ennek aztán lett is eredménye, ugyanis addig évente kétezer határátlépés történt, a kishatárforgalom bevezetését követő évben viszont háromszázhúszezer alkalommal lépték át a közeli lakosok a határt.

Kirkenes kereskedelme megélénkült, a kikötőben megjelentek az orosz kereskedőhajók és rákhalászok, a városka is fejlődésnek indult – igaz, az orosz–norvég diplomáciai viszony közben erősen közelített a fagyponthoz, de ezt a jó sarkvidéki emberek nem vették komolyan.

Míg Frode Berget egy hivatalos útján a minap le nem tartóztatták. Most persze nemcsak ő van bajban, hanem Nikel nemzetközi ügyekért felelős vezetoje, Tatjana Bazanova is, mert ha Berg volt az atyja az arktikus közeledésnek a két ország között, ő a szülőanyja volt ennek a szép gondolatnak, mindent együtt találtak ki, szerveztek meg: most hát Tatjana Bazanova is halálra váltan várja, melyik éjszaka csengetnek az FSZB emberei nála.

Kirkenes pedig – a Barents Observer címu lap tudósítása szerint – forrong. A lakosság szervezett már szimpátiatüntetést Berg mellett, összegyujtöttek neki tizenötezer eurót is, hogy enyhítsenek a börtönviszonyain, melyek nem lehetnek túl kellemesek, hiszen a legszigorúbban orzött lefortovói börtönben tartják fogva mint szuperkémet.

A kirkenesi polgármester szenvedélyes hangvételű levelet írt Norvégia miniszterelnökének, Ine Eriksen S?reidenek, követelvén, hogy azonnal bocsássák szabadon az ő ártatlan polgártársukat – azonban a miniszterelnök, aki sokkal inkább van otthon a nemzetközi cselszövényekben, meglehetősen kitérő választ adott. Nevezetesen azt, hogy a kiadatás konzuli ügy, és a diplomácia csak akkor léphet közbe, ha a kérelem konzuli úton nem rendeződik. A kirkenesi városházán most hatalmas zászló lobog, rajta felirat: „Segíts hazahozni Frodét!” Rune Rafaelsen polgármester azt mondja, addig marad ott, míg Berg úr haza nem kerül. De hogy ez mikorra várható, az a jövő titka.

Az nem túl valószínű hogy Frode Berg valóban kém lett volna, sőt még futár sem nagyon lehetett. Ilyen korú és ennyire ismert embereket ritkán alkalmaznak a hírszerző szolgálatok. Igaz, huszonöt éve dolgozik a két ország kapcsolatainak javításán, és ez orosz szemszögből nézve lehetne egy kiváló fedőfoglalkozás – csak hát az orosz elhárítóknak már rég tudniuk kellett volna arról, ha Frode akár csak rákérdez bármi kényes dologra. Az nem kizárt, hogy a boríték közvetítő útján hozzá eljutott feladója viszont ügynök volt: de kiknek az ügynöke?

A norvég hírszerzés ennél komolyabban dolgozik – leginkább az látszik valószínűnek, hogy az oroszok kreáltak maguknak egy „kémet”, akire aztán látványosan lecsaphattak. Egy balekot, aki végig a markukban volt.

De mire jó ez Oroszországnak? Nagyon sok mindenre, valóságos adu, ha a javuló kapcsolatokat rontani akarják, és valami rosszban törik a fejüket a skandináv térségben. Kiváló ürügy bármilyen viszonválaszra, represszióra, ellencsapásra – és maga Frode is első osztályú túsz, valóságos cserealap, ha saját, esetleg lebukó kémeiket akarják majd visszaszerezni.

Egyelőre itt tartunk tehát. Az északi országok légterét naponta sértik meg az orosz katonai gépek, a műholdak orosz flottaösszevonásokról küldenek fotókat, valami készül a magas Északon… és egy ártatlan, jóindulatú nyugdíjas a lefortovói börtönben vár a sorsára.

Tárgyilagosan úgy kéne fogalmazzunk: Oroszország kapcsolatai mintha nem véletlenül romlanának skandináv szomszédaival. Lehet ebben némi szándékosság.

„Nem túl valószínű, hogy Frode Berg kém lett volna, sőt futár se nagyon lehetett”

Címkék: Oroszország, Norvégia

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!