Tényleg azé, aki megműveli? - Szinte az érdektelenségbe fulladt a legutóbbi kormányellenes tüntetés: alig néhány ezren vettek részt, holott a földmutyi megkoronázásáról, a mindannyiunk közös vagyonáról, a föld magánkézbe adásáról van szó. Pedig az állami termőföldvagyon eladása elleni küzdelemben még az is megtörtént, hogy összefogott az LMP-vel a PM, az MSZP, sőt a Jobbik is.
A földértékesítés ötletét nyáron felvető Jakab István, a parlament alelnöke, a kormánypárthoz közeli érdekképviselet, a Magosz elnöke szerint nincs miért félni. Szerinte tisztességes, átlátható, a gazdák javát szolgáló licitekre, földértékesítésre kell számítani. A kiskapuk létét ugyan Jakab is elismeri – a földművesnek elég csak elajándékozni gyermekének a már meglévő földjeit, így akár megint szerezhet újabb 300 hektárt –, de szerinte a kormányhatározat, illetve az állami földek eladását szolgáló rendelet ezeket majd helyreteszi. S hogy miért kell eladni a földet? Jakab szerint így biztosítható a termőterület fejlesztése, s hogy elkészülnek a rajta végzett beruházások. A bérlő ugyanis nem vág bele például a vízrendezésbe, mert nem jut annak hasznához a bérlet alatt – míg saját földön igen.
A kormány értelmezésében ez így néz ki: az unió el fogja meszelni a földjogi szabályozást, azaz még az is előfordulhat, hogy külföldieknek és cégeknek is meg kell engedni a vételt/bérletet. Ez pedig nagy keresletet indíthat el, azaz felverheti az árakat. Ezért kell időben tulajdonhoz jutnia annak, akinek…
Ezt támasztja alá Ángyán József vélekedése is. A korábbi agrárállamtitkár, aki éppen a földbérleti pályáztatás legnagyobb támadója, úgy véli, hogy az állami, tehát mindannyiunk földjét most a kormány átjátssza oligarcháinak, csókosainak. Persze, sok tízezer kisebb paraszt is jut majd ilyen-olyan minőségű néhány hektárnyi területhez, de az eladandó 380 ezer hektár java része – 11 ezer nagyobb földegység – a „jó barátokhoz” kerül. Mivel továbbra sincs családi összeszámítás, így több ezer hektárnyi föld is kerülhet egyetlen család tulajdonába. A föld néhány éven belül a többszörösét érheti, s hiába ír most elő a kormányhatározat 20 éves elidegenítési tilalmat, az csak egy határozat, melyet az adott kormány bármikor megváltoztathat.
A licitek hamarosan indulnak. Jakab szerint október második felében el kell indítani az árveréseket, hogy év végéig – ahogy azt Orbán Viktor óhajtja – befejezhessék azokat. A licitek mellett a 3 hektárnál kisebb területeket hirdetményeken keresztül, s nem árverésen értékesítik. A végeredmény garantálható: sokak kezébe kerülhet sok kicsi terület, és kevesekébe kevesebb nagyobb tábla.
Sokan nem értik, miért nem tiltakoznak tömegesen a gazdák az állami földek eladása ellen. A válasz többnyire lehangoló: a magyar gazdák többsége megtanulhatta a földek bérbeadása körüli hercehurcában, hogy az állammal szemben nincs esélye. Aki arcát adja a tiltakozáshoz, az kimaradhat a megsokasodott nemzeti támogatásokból, és olyan ellenőrzéseket kaphat, amelyek a szinte automatikusan járó uniós támogatásoktól is elzárhatják. Raskó György agrárközgazdász szerint a liciteken 102 ezer potenciális résztvevő földművesből jó, ha 3-4 ezer lesz a tényleges vevő
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!