Ha önnek pónilova, hajója, traktorja vagy toronyórája van (lánccal vagy anélkül), figyelje az önkormányzati hirdetéseket. Nem kizárt, hogy hamarosan megsarcolják. És akkor még nem beszéltünk a giccsadóról, a termőföldadóról, hogy csak a legújabbakat említsük. És bár a kormányzati tervek ilyesmiről szólnak, az önkormányzati szövetség első embere szerint mindez csak parasztvakítás, mert nem lehet kétszer beszedni pénzt ugyanarra a tevékenységre.
Miközben a lakosság az önkormányzatokat hibáztatja a tervezett újabb és újabb terhek miatt, a települések kényszerhelyzetben vannak. Állami támogatásuk folyamatosan apad, muszáj a kieső összegeket máshonnan pótolniuk.
Ezért találnak ki újabb és újabb adótípusokat.
2015. január 1-jétől van lehetőségük az önkormányzatoknak, hogy települési adókat vessenek ki. Eddig több mint 60 település vezetett be valamilyen új sarcot. Leggyakoribb az ingatlan- és a termőföldadó, de vannak extrém példák is: Alsónémediben szeptembertől napi 800 forint adót kell fizetniük azoknak, akik nem saját lakásukban laknak és hosszabb ideje nincs bejelentett állásuk. Taktaharkányban a nádasok tulajdonosait adóztatják meg, Pilisjászfalun a ló- és póniló-tulajdonosoknak egyedenként évi 150 ezer forintot kell fizetniük, Csepregen a halastavak tulajdonosaitól szednek pluszpénzt, Óbudán pedig giccsadót vezettek be márciusban. Ez utóbbi lenne hivatott megakadályozni, hogy az építési engedélyeztetéshez nem kötött lakóházak ne lehessenek például padlizsánlilák.
„Az önkormányzatokat kivéreztetik, egyre több mindent tolnak át önkormányzati hatáskörbe, miközben az állami normatívát folyamatosan csökkentik. Annak vagyunk tanúi, hogy a kormány felszámolja az önkormányzatiságot” – mondta lapunknak még nyáron Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere.
A helyzet azóta csak rosszabb lett: egyre több szociális feladatot (például gyermekétkeztetés), illetve oktatással kapcsolatos teendőt rónak az önkormányzatokra, miközben kevesebb pénzből gazdálkodhatnak és önállóságok is komoly csorbát szenved. Így nem csoda, hogy a települések megpróbálnak pluszbevételhez jutni. A 3200 önkormányzatból csupán 60-70 élt eddig a települési adó bevezetésének lehetőségével. Gémesi szerint ennek egyik oka, hogy az önkormányzatok többsége felismerte: nem lehet újabb sarccal sújtani a lakosságot, ráadásul mivel kettős adóztatás nem lehetséges, így eleve igen kicsi azon „tevékenységek” köre, amik megadóztathatóak.
„Nem véletlen, hogy nem aratott átütő sikert a lehetőség a települések körében, hiszen nem hoz annyi bevételt, mint amekkora népharagot kivált a lakosságból a településvezetők irányába. A 60-70 önkormányzatnak összesen maximum 1-2 milliárd forint bevételt eredményezhetnek az új adók, ami nem jelentős” – tette hozzá Gémesi György.
Az adozona.hu szerint jó hír a lakosságnak, hogy az Alkotmánybíróság többször kimondta már: ellentétes az Alaptörvénnyel az olyan adó, amely a tulajdon tárgyát gyakorlatilag elvonja. És jogellenes az a sarc is, amely nem veszi figyelembe az adóalanyok teherbíró képességét.
Ha a rendelet az Alaptörvénnyel ellentétes, azt az Alkotmánybíróság megsemmisítheti. Ehhez először az ombudsmannál kell panaszt tenni vagy a kormányhivatalnál, de évekbe telik az eljárás. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megsemmisítette a balmazújvárosi termőföldadót, arra hivatkozva, hogy az adózó a termőföld őrzéséért egyidejűleg mezőőri járulékot is köteles fizetni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!