Mikor fullad ki az ingatlanpiac? Becslések az ingatlanbummról - Tovább izmosodik

Már 40 százalékot emelkedtek a hazai lakásárak a 2013-as mélyponthoz képest, joggal merülhet fel a kérdés, mikor fullad ki az ingatlanpiac.

Némi fogódzót kínálhat a konjunktúra tartósságának megítéléshez, hogy a Magyar Nemzeti Banki friss becslése szerint még mindig nem túlértékeltek a lakások. Azaz az árak még mindig nem haladják meg a lakás tartós tulajdonlásából származó jövőbeli hasznot. Magyarán még mindig jobban megéri vásárolni, ha valakinek van rá pénze, mint lakást bérelni.

Az ingatlanbumm folytatását ígérik a kiadott építési engedélyek is. Amíg 2015-ben 12 ezret adtak ki, tavaly már elérte a 32 ezret.

Ennek hatása az idén még akkor is érezhető lesz, ha 2017-ben visszaesne az engedélykérelmek száma. Más szóval, az építőipari felfutás olyan területeken mindenképp folytatódik, mint például a szigetelőrendszerek gyártása és értékesítése, mert ezeket a termékek jellemzően a beruházások késői fázisában építik be.

Hogy nem enyhül a lakásépítési láz, az a jövőben is felfelé hajthatja az árakat, hiszen a kivitelezési költségek emelkednek. Amíg 2015 elején még 236 ezer forint körüli összegből építették a lakások négyzetméterét, ez ma már 360 ezer forint felett jár. Arról nem beszélve, hogy a két évvel ezelőtti piaci árak mellett vidéki városokban vagy pesti külső kerületekben egyszerűen nem érte meg fejleszteni. Míg ma a költségesebb kivitelezés mellett is 10 százalékos hozammal számolhatnak a beruházók. A szigorodó műszaki feltételek, továbbá az áfakulcs ismételt megemelkedésének eredményeként 4 éves horizonton akár megduplázódhat az új lakások ára.

Az árak emelkedése azért átrendezi a piacot. A kereslet és a kínálat nem mindig találkozik. Miközben elsősorban a másfél szobás garzonokat keresik a vásárlók, s érzékelhető igény mutatkozik a három lakóhelyiséges, nappali plusz két félszoba, vagy két szoba és egy félszobás lakások iránt is.

A kínálati oldalon azt látjuk, hogy elárasztották a piacot a nagyméretű, gépészeti korszerűsítésre szoruló, elavult szigetelésű és fűtésű, 4-6 szobás családi házak, melyekbe a válság miatt hosszú évekre beragadtak tulajdonosaik, s a gyerekek kirepülése után sokan szabadulnának az ingatlanuktól, de ezt a túlkínálatot egyelőre nem képes felszívni a piac.

Külön történet a panellakásoké, melyeket szintén elért az árhullám. Ám ez korántsem egyenletes. Első körben az olyan ipari központok, mint Győr vagy Székesfehérvár jártak élen, azután jöttek az egyetemi városok, Pécs, Szeged, Debrecen, ahol a diákok támasztotta kereslet tolta felfelé az árakat.

Újabban az eddig elhanyagolt megyeszékhelyek is felzárkóznak, most például Egerben a leggyorsabb, 25 százalékos az áremelkedés üteme.

Érdekes, hogy a legfejlettebb nyugati megyékben az egymással szomszédos járások ingatlanpiaca is eltérő ütemű növekedést produkál, de a dinamika lassulása ezeken a vidékeken már érezhető. Ugyanakkor az ingatlanforgalom 90 százalékos élénkülését tapasztalhattuk Nógrád megyében, nyilván az alacsony bázisnak is köszönhetően.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!