Állami pénzből fizetett kiemelkedően magas óradíjért dolgozik egy „jogi munkacsoport” október vége óta vörösiszap katasztrófa által sújtott térségében – derül ki a Vasárnapi Hírek birtokába jutott szerződésekből. Miközben a károsultak eddig a Magyar Kármentő Alapba érkezett 1,6 milliárd forintnak alig tizedéhez jutottak hozzá, az ügyvédek óradíja 25 ezer forint plusz áfa, az úton, autóban töltött időért 10 ezer forint plusz áfát számolhatnak el.
A jogi ügyek (ingatlanokkal kapcsolatos kárbecslés, kártérítés) vitelére, mint megbízó a főigazgató írta alá a szerződést az egri székhelyű Lantos Ügyvédi Irodával, de további öt irodát is bevontak Debrecenből, Szolnokról és Budapestről, a munkacsoportban tizenheten dolgoznak. Szinte csoda, hogy „sikerült” a katasztrófa-térség közeléből, Ajkáról és Veszprémből is egy-egy ügyvédi irodára lelni. A megbízottak és közreműködők szerződéses óradíja 25 ezer forint plusz áfa, az úton, autóban töltött időért – benne az autópályadíj, üzemanyagköltség, amortizáció, egyebek – pedig az óradíj 40 százalékát, azaz 10 ezer forint plusz áfát számolhatnak el minden tárgyhó 10-ig. Ami azt illeti, Eger–Devecser oda vissza 600 kilométer, és nem kevés idő. Ha az ügyvéd öt órát dolgozik egy munkanapon, az nettó 125 ezer, plusz az útelszámolás, és természetesen a szállásköltségüket is megtérítik. Az ügyvédi irodák vezetői közt nem egy rendőrségi múlttal rendelkezik – Pintér Sándor belügyminiszterhez hasonlóan –, így feltételezhetően inkább büntető, mintsem polgári jogi területen jártas. Javadalmazásuk nem csak a károsultak anyagi viszonyaihoz, de más területen dolgozó ügyvédekéhez is aránytalanul magas: a kirendelt védők díjazása például nem haladja meg az óránkénti 5 ezer forintot.
Mindez azokból a szerződésekből derül ki, amelyeket Vajnai Attila, a Munkáspárt 2006 elnöke, a Zöld Baloldal egyik vezető politikusa juttatott el szerkesztőségünkhöz. Vajnai a közérdekű adatokért az év végén a Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjéhez, Bakondi György altábornagyhoz fordult, hiszen közpénzekről és közügyekről van szó.
A vörösiszap-károsult községek és lakóik eddig a Magyar Kármentő Alapba érkezett 1,6 milliárd forintnak alig tizedéhez jutottak hozzá. A zárolt – jelenleg kamatozó – summára az alap kezelői szerint majd tavasszal és nyáron, a beköltözések után lesz szükség. Közben a Devecserben felállított Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ jogi munkacsoportja folyamatosan tárgyal a károsultakkal ingatlanjaik értékbecsléséről, s arról, hogy eldöntötték-e már, hogy új vagy használt lakásba kötöznek. Sokan nem fogadták el a hivatalos becslést, mások meg nem vitatkoztak, apátiába süllyedve veszteségeik felett rábólintottak mindenre, hagyva magukat meggyőzni az állam által felkínált egyezségről. A károsultak közt nem egy olyan család van, amely 8-12 fővel egy alig húsz négyzetméteres ingatlanban húzza meg most magát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
