Pattanásig feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában, ahol oroszbarát fegyveresek változatlanul ellenőrzésük alatt tartanak tucatnyi kisebb-nagyobb települést. Az már biztosnak látszik, hogy hétfőn újabb, az eddigieknél komolyabb szankciókat léptetnek életbe a G7- ek.
A legfejlettebb ipari országok a döntést azzal indokolják, hogy Oroszország nem tesz konkrét lépéseket az Ukrajnáról szóló genfi megállapodás végrehajtására. Annyit lehet tudni, hogy az Egyesült Államok és az EU-országok külön-külön jelentik be, mivel büntetik Moszkvát. A döntések várhatóan Putyinhoz közelálló személyeket és cégeket érintenek az energetikai és a pénzügyi szektorban. Az európaiak óvatosságát jelzi, hogy pénteken Merkel német kancellár felhívta az orosz államfőt, és sürgette, hogy tegyen lépéseket a feszültség csökkentésére. A jelek szerint nem járt sikerrel.
Az ukrán hadsereg egyelőre leállította a „terroristák” elleni akció folytatását, legalábbis szombaton semmiféle támadást nem kezdeményezett.
Az óvatosságot a moszkvai reakció válthatta ki: Putyin orosz elnök éles hangon ítélte el a szerinte az orosz kisebbséget ért támadást, és fenyegető szavait az ukrán határ menti hadgyakorlat megindítása követte. Az orosz oldalon 200 kilométeren, 150- 200 tüzérségi eszköz, csaknem 700 harckocsi és páncélozott harcjármű, 220-230 katonai légi jármű, továbbá körülbelül 50 ezer katona sorakozott fel.
A feszültséget csak növelte, hogy amerikai források szerint az orosz vadászgépek többször is megsértették az ukrán légteret. Azt nem tudni, hogy csak tesztelték-e a légvédelmi rendszert vagy erőfitogtatásnak szánták.
A Kijevre háruló nyomást növelte, hogy Szlovjanszkban oroszbarát fegyveresek foglyul ejtették az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamai által Ukrajnába küldött katonai megfigyelőket, akik saját kezdeményezésükre akarták felkeresni a várost. (A tucatnyi katonai megfigyelő között svéd, német, cseh, lengyel és dán tisztek is vannak.) Ponomarjovnak, a város önjelölt szakadár polgármesterének szóvivője megerősítette, hogy fogva tartják őket, mert kémek. SzombatonAndrej Kelin, a bécsi székhelyű EBESZ oroszországi képviselője azt közölte, Oroszország mindent megtesz a katonai megfigyelők kiszabadításáért.
Mint mondta, Oroszország nem ismeri az eset körülményeit, és a fegyvertelen katonai megfigyelők biztonságáért azok felelősek, akik meghívták őket, vagyis az ukrán hatóságok. Bár szabadon engedésükről folynak a tárgyalások, a szakadárok képviselője szombati sajtótájékoztatóján közölte: egyelőre nem engedik szabadon a katonai megfigyelőket.
Nem nevezhető békés lépésnek, hogy Ukrajna elzárta a Krím félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krímicsatornát, amely a terület édesvízellátásának 85 százalékát biztosítja. A 402,6 kilométer hosszú csatorna másodpercenként háromszáz köbméter víz áteresztésére képes. A vízforrások szűkösségét nemrégiben Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök is a félsziget egyik legsúlyosabb problémájának nevezte.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
