A kijevi kormány úgy döntött, fokozatosan elvágja a külvilágtól az orosz szeparatisták által elfoglalt Krím félszigetet.
Első lépésben leállították a vasúti teherforgalmat, és bejelentették, hogy hétfőtől leáll a személyszállítás is. Az Ukrzaliznytsia ukrán vasúttársaság közleményében biztonsági okokra hivatkozott. Hogy ez pontosan mit jelent, nem részletezte, mindössze annyit közölt, hogy „az utasok biztonságának szavatolása érdekében a társaság a Krím félszigetre tartó vonatjáratait megállítja Novoolekszijivka és Herszon állomásoknál”, azaz az utolsó, még Ukrajnán belüli megállóknál.
Az intézkedés a buszforgalmat is érinti: az ukrán infrastruktúráért felelős minisztérium pénteken közölte, hogy december 26-tól megszünteti az autóbuszforgalmat a Krímre, az állomásokon már leállították az említett járatokra szóló jegyek árusítását. A vasúti és buszforgalom leállítása csak az egyik eleme a Krím elleni ukrán szankcióknak. Az Ukrinterenergo áramszolgáltató december 24-én – bár csak rövid időre – lekapcsolta az áramszolgáltatást a térségben.
A szolgáltató indoklása szerint a félszigeten a megengedettnél több áramot fogyasztottak. Ukrajna szolgáltatja az Oroszország által márciusban visszacsatolt Krím áramszükségletének jelentős részét. (Az Ukrinterenergo szerint, ha csökken, vagy egyéb okok miatt nehézségekbe ütközik majd az áramellátás Ukrajnában, akkor teljesen leállhat a Krím ellátása elektromos energiával. Márpedig az orosz–ukrán energiavita miatt előfordulhat, hogy Ukrajna nem lesz képes ellátni saját magát elektromos energiával.)
Az ukrán lépésre válaszul az orosz miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Oroszország havi 500 ezer tonna szenet szállít Ukrajnába. Dmitrij Kozak azt mondta, hogy a szállítást az ukrán kormány kérte, a szenet kedvezményes, orosz belföldi áron számolják el, és reméli, hogy az intézkedés hozzájárul a Krím biztonságos energiaellátásához is.
Eközben két nappal az után, hogy újrakezdődtek, pénteken ismét megszakadtak a minszki béketárgyalások Ukrajna és a lázadók között. Nem tudni, hogy ezúttal a kijevi kormány, vagy a donyecki delegáció állt fel előbb az asztaltól, de tény, hogy jelenleg szünetelnek a tárgyalások.
A válsággal kapcsolatos egyetlen pozitív fejlemény, hogy a terveknek megfelelően folytatódik a fogolycsere. Szombaton Luganszkban szabadult ki száznál több ukrán és „donyecki” katona. Egy nappal korábban több százan nyerték vissza a szabadságukat a Donyecktől 45 kilométerre északra fekvő Kosztyantyinivka város közelében. Az AFP francia hírügynökség beszámolója szerint 222 lázadó és 146 ukrán katona szabadult ki.
A foglyokat felsorakoztatták egymástól száz méterre egy sötét, csak néhány gépjármű fényszórójával megvilágított útszakaszon. A csere tízfős csoportokban zajlott le. A jelenetet az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) több képviselője kísérte figyelemmel.
-----------------
Előzetes számítások szerint a tavalyi 487 és fél milliárd köbméternél több mint 40 milliárddal kevesebb gázt termelt ki idén a Gazprom. A történelmi mélypontnak számító 444,4 milliárd köbméter oka, hogy Oroszország júniusban leállította a gázexportot Ukrajnának. Hogy érzékeltessük a számokat: a csökkenés körülbelül Magyarország éves fogyasztásának négyszerese.
Oroszország a „megváltozott világpolitikai helyzet” miatt némileg módosította eddig érvényes katonai doktrínáját. Az új változat bevezeti a „nem nukleáris elrettentés” koncepcióját, amely fokozott készültségen tartott hagyományos fegyveres erőkön, valamint a térségbeli biztonsági szervezetekkel való együttműködések alapul. Az orosz nemzetbiztonsági tanács közleménye szerint a doktrína átdolgozása válasz volt a jelenlegi észak-afrikai, szíriai, iraki és afganisztáni helyzetre. A közlemény felrója a világ „vezető államainak”, hogy különféle módszerekkel fenyegetik a független államokat saját érdekeik érvényesítése céljából. A nemzetbiztonsági tanács közleménye konkrét veszélyként említi, hogy a NATO támadófegyvereket helyezett át az orosz határ közelébe, valamint ide sorolja a tervezett amerikai rakétaelhárító rendszert is.
A mostani doktrínában új elemként szerepel az a kitétel, amely szerint a fegyveres erők egyik fő feladata, hogy biztosítsák az orosz nemzeti érdekeket az Északi- sarkvidéken, mivel az ottani kontinentális talapzatban rejlő ásványkincsek és energiahordozók stratégiai jelentőségűek az országnak. Szakértők szerint a sarkvidéki területek fejlesztése szavatolja Oroszország energetikai és gazdasági biztonságát, függetlenségét.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!