Zongoralecke

– Miért éri meg ma szakszervezeti elnöknek lenni?

– Ha sokaknak lehet jobbítani a sorsán, megéri. De ma nagyon nem jó annak lenni. Főleg, ha valakik kávézgatnak a miniszterelnökkel, miközben mások a kormányintézkedések ellen morgolódnak.

– A Liga vezetőjére, Gaskó Istvánra gondol, akit a minap meglátogatott Orbán Viktor?

– Igen.

– Állítólag abban maradtak, a készülő Munkatörvénykönyvben figyelembe veszik a munkavállalói érdekeket.

– Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kellene egyeztetni, ahol a munkaadók és a munkavállalók is elmondják elképzeléseiket a kormánnyal együtt. Az üzenet egyszerű, de határozott lehetne ott: el a kezekkel a Munkatörvénykönyvtől!

– Ezt mondta április 18-án, a Demokratikus Charta rendezvényén. Ott miért szólalt fel?

– Mert fontosnak tartottam munkavállalói szempontból. Még február elején az alkotmány-előkészítő bizottság meghallgatásán mondtam: szociális alapjogokról, munkavállalói érdekekről, a munkához való jogról siklik el a figyelem. Azért szólaltam fel a Charta rendezvényén, mert a felsoroltak az új alkotmányból kimaradtak.

– Akkor hogyan képviselnek érdeket? Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke három éve azt mondta: ha a kormánnyal van baj, ne a munkaadókat bántsák a sztrájkkal.

– Eddig tüntetésekkel, közleményekkel hívtuk fel a figyelmet a bajokra. A VDSZ tagjai magántulajdonban lévő cégeknél dolgoznak, ezért a sztrájkot egyes munkahelyek problémáinak megoldására alkalmazzuk. Persze, ha a szakszervezetek egységesen meghirdetnének egy országos sztrájkot… de erről most nincs szó.

– Az április 9-i európai szakszervezeti demonstráción egységesnek tűntek. A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter pedig azt mondta: a kormány is egyetért a tüntetőkkel, ellenzik a megszorításokat.

– Ez cinizmus. Hiába hajtogatják mantraszerűen, hogy nincsenek megszorítások, ezzel már senkit nem tudnak megtéveszteni. Soroljam? A különadó miatt emelkedtek a banki költségek, a 16 százalékos szja miatt a munkavállalók többsége rosszabbul járt, most meg hatalmi erővel próbálják rávenni a magáncégek vezetőit, emeljenek a béreken, közben a vállalatok adminisztrációs terhein csökkentenének úgy, hogy a dolgozó ne kapjon bérpapírt. Ha majd a nyugdíjazására kerül a sor, mivel igazolja a munkaviszonyát és keresetét? Az intézkedések előtt egyeztetni kéne.

– Az április 9-i megmozdulás előtt a kormányfő találkozott az Európai Szakszervezetek Szövetségének főtitkárával, John Monksszal és több szakszervezeti konföderáció vezetőjével. Pataky Péter idézte őt: „a szakszervezetek gondolkodjanak el, mekkora a befolyásuk”.

– Meg kell nézni, hányan vonultak az utcára! Én mindig a tárgyalás híve voltam. Ám ha egy-egy tüntetés üzeneteit a tárgyalófél nem érti, vagy nem akarja felfogni, annak súlyos társadalmi és politikai következményei vannak. Az előző kormánypárt sorsából is lehetne tanulni.

– A Charta-demonstráción egy színpadon beszélt Gyurcsány Ferenccel. Ez politikai közösséget is jelent?

– Szó sincs róla. A VDSZ a legnagyobb ipari szakszervezet, 30 ezren vagyunk, tagjaink különböző politikai beállítottságúak, őket egyben kell tartani. Egyébként is mi nem személyek vagy pártok ellen, hanem intézkedések ellen tüntettünk.

– Az elmúlt években a szakszervezetek az összefogás helyett gyakran egymással is versengtek, saját pozícióikat rontva. Mit lehetne tenni ez ellen?

– Mi az ágazati és a munkahelyi szakszervezetekkel akarunk együttműködni. Tavaly ősszel egyeztető fórumot hoztunk létre 18 ágazati érdekképviseleti szervezettel. Vannak köztük kereskedők, vasasok, rendőrök és persze sokan mások. Akkor lennénk elégedettek, ha végre szociális párbeszéd kezdődne.

– Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője szerint annyit még kormány nem egyeztetett, mint a mostani.

– Nem igaz. Az előző és a mostani kormány közt zongorázni lehet a különbséget ebben a kérdésben – az előbbi javára.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!