Törjünk ki az adósságcsapdából, legyen növekedés meg egyensúly, közbiztonság és erkölcs, továbbá nagyobb jólét a leszakadóknak és sok-sok új munkahely – vázolta középtávú programját Orbán Viktor csütörtöki parlamenti beszédében.
Majd hozzátette, az ország – alig pár hét kormányzás eredményeként – mindezek felé máris jó úton halad. Orbán egyben meghirdette a hasztalan ideológiai viták alkonyát, nem titkolt intenciója szerint megadva ezzel az alaphangot a 21. század honi (netán egyetemes, ez még nem világos) közpolitikájához. Ezenközben Kósa Lajos némi realitásérzéket kér számon az IMF-en, Orbán pedig a józan ész forradalmáról beszél. Bizony, nem könnyű követni őket. Az MSZP elnöke egyenesen sámánista rítusként értelmezte a miniszterelnök felszólalását, utalván arra, hogy a kormányfő a jelek szerint elsősorban verbális vudu segítségével próbál változásokat elérni az anyagi világban. A kézrátételes módszer jelenléte egyébiránt vitathatatlan, bár egy speciális, káderpolitikai értelemben, s leginkább a fontos közhivatalokat érinti. Az esőcsinálás is majdnem megvan, a forint árfolyama már szinte üzembiztosan esik. Nagy kár, hogy szuggesztív monológokkal nem lehet sem az IMF-et, sem Brüsszelt megnyugtatni, hogy a magyar kormány érti a dolgát, ha a fiskális fegyelemről és a gazdaság beindításáról van szó. Olyan varázsigét is nehéz találni, mely meggyőzi a nemzetközi sajtót és az európai szakmai szervezeteket arról, hogy a készülő médiaalkotmány nem a hatalmi centralizációt célozza. Hasonlóképpen: megannyi ráolvasástól Stumpf István még nem lesz hirtelen tekintélyes jogászprofesszor, hogy megfeleljen az alkotmánybíróvá választás törvényi feltételeinek. Továbbá nincs az a vudu, mivel Warvasovszky Tihamért a szocialisták jelen idejű üdvöskéjeként lehetne láttatni, aki a számvevőszék friss alelnökeként a nemzeti együttműködés pártok felettiségét totemizálná. És egyáltalán, a demokratikus kormányzás típusosan evilági műfaj. Még egy parlamenti kétharmad sem fog varázsütésre olyan országot szülni, ahol eltűnnek az értékrendbeli különbségek, és pláne nem egy olyan világot, amelyet a külföld feltétlen áhítata jellemez. Ez józan ésszel amúgy gyorsan belátható. Csak ki kéne jönni a transzból hozzá.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!