Egy évvel azután, hogy megrendezték a legjelentősebb világzenei fesztivált, a WOMEXet, a szervező csapat közép-európai világzenei fesztivált hozott össze Budapest Ritmo néven. Október 13–16. között a Müpában 25 ország 40 előadója mutatkozik be. A rendezvény ötletgazdájával, fő szervezőjével és motorjával, Weyer Balázzsal beszélgettünk.
– Tavaly többen felkapták a fejüket, amikor Budapest WOMEXet (Világzenei Kiállítás és Vásár) rendezett anélkül, hogy korábban lett volna tapasztalata az ehhez hasonló gigarendezvényekben. A Budapest Ritmo a WOMEX „farvizén” született, vagy része egy tudatos építkezésnek?
– Általában úgy szokott ez lenni, hogy egy városnak van egy nagy fesztiválja, és utána sok év múlva meg merik pályázni a WOMEX-et. Mi már évek óta tudtuk, hogy szeretnénk egy ilyen típusú nagy rendezvényt Budapestre hozni, de úgy adódott, hogy fordítva csináltuk: előbb pályáztuk meg a WOMEXet, és most abból próbáljuk felépíteni a saját eseményünket. A Ritmónak egyébként a WOMEX a szakmai partnere. Egy héttel utánunk kezdődik a WOMEX Spanyolországban, de hat ottani fellépő előtte nálunk lép színpadra.
– Mekkora tábora van Magyarországon a világzenének? A kívülálló számára ez csak egy kis szubkultúra, maroknyi lelkes nézővel.
– Ma már minden szubkultúra, hiszen a kultúra folyamatosan fragmentálódik. Csak ez nagyon erős szubkultúra, erős gyökerekkel. Magyarországon a népzene, a táncházak egyfajta ellenkulturális mozgalomként indultak a hatvanas években. Ez elég atipikus: a világban nemigen volt a népzene ellenkultúra. Nálunk viszont ettől volt hiteles. És – szemben más országokkal – nem gettósodott. Mindenhol találkozni vele, a romkocsmától a táncházakig, Budapesttől a vidéki városokig. Ugyanakkor azt látni kell, hogy a világzene nem egyetlen műfaj, hanem gyűjtőfogalom. Beletartozik a népzene, de a jazznek és az elektronikus zenének más formái is. Ami a közös bennük, az az, hogy a népi kultúrát egyfajta viszonyítási pontnak tekinti, és beépíti a különböző műfajokba. A világzene felfedező műfaj. A befogadót folyamatosan új ingerek érik, nem annak való, aki ragaszkodik egy jól bevált zenei műfajhoz.
– A Budapest Ritmo támogatói között ott találjuk a Norvég Civil Alapot is. Ők hogy kerültek képbe?
– Norvégiát, amely a fesztivál díszvendége, az Északi-sarkkörön élő számi, más néven lapp zenészek képviselik. És azt hiszem, a világtörténelemben először lépnek fel közösen magyar roma zenészekkel. Ma még ők sem tudják, hogyan, mert még sosem próbálták, de néhány nappal korábban érkeznek majd, és bízunk benne, hogy megtalálják a közös hangot.
– Kiket sikerült meghívni az igazán nagy nevek közül a Budapest Ritmóra?
– Szerencsére sokakat. Itt lesz a mai világzene egyik legjelentősebb figurája, Noura Mint Seymali Mauritániából. Az ő új lemeze vezeti az aktuális világzenei „slágerlistát”. Eljön a bosnyák Amira Medunjanin, a török Omar Faruk Tekbilek és még sokan mások. A magyar meglepetések közül kiemelném, hogy közös produkcióra áll össze három énekesnő, Szalóki Ági, Pandzarisz Dina és Lakatos Mónika.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!