Erőteljes csípőmozdulatok apró, színes tangában, flitteres melltartóban, érzéki mell-, illetve fenékrázással táncoló csinos hölgyek. Ám a szamba nem (csak) erről szól. Jó-jó, azért tényleg nem árt a széles csípő és a kerek fenék.
„Elsőre lehetetlennek tűnt a gyors test- és fenékrázás” – emlékszik vissza Ádám Kinga 28 éves pszichológus. Mondjuk, nekem másodikra is lehetetlennek tűnik, de hát Kingának már kétségtelenül jól megy: szambatanár és a Ritmo Latino csapat tagja. Barátnőjével a 21 éves Bottyán Ivett-tel, a négy nyelven beszélő portugál szakos egyetemistával évek óta keményen gyakorolják a latin táncot: a hármas alaplépés magabiztos elsajátításához minimum fél év szükséges. Hol máshol lehet az ilyen tudást megmérni, mint Rio de Janeiróban? A két lány két éve részt is vehetett a nevezetes riói karnevál felvonulásán. Idén is ott voltak, ezúttal a nézőtérről élvezhették a fergeteges forgatagot. Ahogy elnézem őket, mennek jövőre is…
„A capoeirával kezdtem, aztán rátaláltam a Brazil Kulturális Központ vezetőjére, Pimentára és a szambára. A ruháinkat többnyire magunk varrjuk és hetente legalább háromszor próbálunk. Két éve itthon engem választottak szambakirálynőnek, amivel nyertem egy repülőjegyet Rióba, azzal mentem ki az idei karneválra” – meséli Kinga, aki arra a legbüszkébb, hogy 2010-ben résztvevői voltak a szambaiskolák versenyének. „Az Alegria da Zona Sul nevű iskola táncosaival szambáztunk együtt és csoportunkban nyertünk is” – veszi át a szót Ivett. Ami a magyar (férfi) nézők többségéhez a riói karneválból rendszerint eljut, az nem a mozgás, inkább az öltözet, pontosabban annak igencsak látványos hiánya. „A karneválon mindenki jelmezben van, a tévében látható falatnyi, díszes ruhadarabokat csak a szambakirálynők és a legfontosabb táncosok viselik” – hangzik a sokakat tán kiábrándító, mégis szakszerű magyarázat a lányoktól.
A két lány húsz perccel később már gyöngyös-flitteres bikiniben pózol. Megtudjuk, hogy a fejen viselendő Tollas díszből idén az indiánszerű a legdivatosabb, jelentsen ez akármit is. Cipőjük sem mindennapi: vastag talpa 15 centis sarokban végződik, ezüstszínű szára térdig felér. „Rióban vettük, sokkal magabiztosabbnak érzem magam benne” – mondja Ivett, aki 13 évesen kezdett capoerázni, majd beleszeretett a szambába. „Négyszer voltam Brazíliában fellépni, tanultam kinti szambaiskolákban is. Ott mindenki ismeri ezt a táncot, gyerekkoruktól tanulják. Férfiak és nők egyaránt járnak órákra.” Kinga szerint európaiként eleinte nehéz a gátlásokat levetkőzni, először meg kell érezni a hozzánk legközelebb álló stílust. Van elegáns, dámajellegű és páros változata is, de a legvagányabb az utcai szamba. „Egy szambatáncosnak részt venni a riói karnevál felvonulásán olyan vágyálom, mint az újságíróknak a Pulitzer-díj” – mondják két riszálás között, csakhogy én is értsem.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
