Könyvvel a kezünkben érkeztünk, és könyvvel a kezünkben távoztunk. Elégedettek vagyunk, nem vitás, jó cserét csináltunk.

  <h1>A parton leginkább folyóiratokat és rövid könyveket lehet olvasni.</h1>-
  <h1>A Csillaghegyi KönyvMegállóból egy klassz krimivel távoztunk.</h1>-

A parton leginkább folyóiratokat és rövid könyveket lehet olvasni.

- – Kép 1/2

Az egész egy belvárosi padon kezdődött, ahol két gyermekkönyv hevert magányosan. Melléjük telepedtünk. Először csak a pad túlsó feléről szemléztük, hogy vajon ki hagyhatta ott őket, de szemmel láthatóan senkihez sem tartozottak. Aztán közelebb csúsztunk hozzájuk, és megtekintettük őket. Az egyik a János vitéz egy szépen illusztrált példánya volt, a másik pedig az 1000 kérdés, 1000 válasz – nosztalgikus hangulatban lapoztuk végig, aztán visszatettük a padra, és hagytuk, hadd találja meg valaki más is, talán valaki olyan, aki hasznát is veheti.

Sokan szeretik temetni a könyvolvasást és -kiadást, mondván, manapság öreg és fiatal inkább tévét néz ahelyett, hogy lapozgatna. A kesergés helyett pedig inkább olyan nem mindennapi programokra és kezdeményezésekre lenne szükség, amelyek felkeltik mindenki érdeklődését. Remek ötletekkel és közösségi kezdeményezésekkel erőlködés nélkül is izgalmassá lehet tenni a könyvolvasást, ezek közül a módszerek közül néztünk meg néhányat a gyakorlatban.

Egyáltalán nem biztos, hogy az általunk talált két gyermekkönyv a „Veszíts el egy könyvet” játék keretében felejtődött a padon. Az viszont tény, hogy ez a szórakoztató formája a könyvek népszerűsítésének már évek óta virágzik hazánkban is – lelkesebbnél lelkesebb „elhagyók” és „megtalálók” játsszák országszerte az izgalmas kincskeresést. Mert nagyjából erről van szó: kedvenc könyvünket egy üzenettel a belsejében lerakjuk egy általunk kiválasztott helyen, majd sorsára hagyjuk. Az interneten rengeteg örömteli üzenet példázza: sokan „vesztik el” kedvencüket, és még többen próbálják megtalálni az itt-ott rejtőző könyveket. Eljátszottunk mi is a gondolattal, mit is hagynánk el szívesen: könyveink remegve várták a polcon, hogy mi lesz a végzetük. Aztán tovább keresgélve a világhálón rájöttünk: nem csak ilyen formán lehet másoknak is örömet okozni kedves olvasmányainkkal.

Egyre több szabadpolc és könyvcserélő hely lepi el a köztereket. A híreket olvasva már mi sem bírtunk magunkkal és megkerestük a legközelebbi KönyvMegállót, a táskánkban egy Agatha Christieműremekkel, és azzal a feltett szándékkal, hogy hasonló remekművel távozunk majd az éjjel-nappal nyitva tartó minikönyvtártól. Óbudán, nem messze a HÉV-megállótól az utcán egy körülbelül félig megpakolt, üvegajtóval ellátott könyvespolcon izgalmasabbnál izgalmasabb, klasszikus és friss olvasnivalók várják, hogy lecseréljék őket. Bárki kinyithatja az ajtót, és cserélhet, már csak azt kell eldöntenie, hogy mit szeretne hazavinni. A Lányok Évkönyvétől Zola fantasztikus regényéig, a Mouret abbé vétkéig széles skálán mozog a kínálat, szinte lehetetlennek tűnik, hogy valaki ne találjon köztük olyat, ami érdekelné. A könyvespolc mellett pad áll, ha úgy tetszik, le is ülhetünk lapozgatni, olvasni. A KönyvMegálló Óbuda- Békásmegyer Önkormányzata, az Óbudai Platán Könyvtár és a csillaghegyi KultúrMontázs Civil Egyesület közreműködésével jött létre, és remélhetőleg még sokáig működik majd anélkül, hogy kifogyna a kötetekből. Csak azt nem tudtuk eldönteni, hogy ha egy könyvért egy könyvet lehet vinni, akkor Solohov négykötetes Csendes Donja vajon mennyinek számít. Mi krimit hoztunk, krimit vittünk, így lettünk gazdagabbak egy remélhetőleg tökéletes nyári olvasmánynyal. Amit, aztán ha úgy tetszik, bármikor visszavihetünk és lecserélhetünk egy másik könyvre. Hasonló cserebere programokkal találkozhatunk országszerte, akár könyvtárak, kultúrházak szervezésében is, így érdemes keresgélni egy kicsit, hátha megunt könyveink beváltásával gyorsan és könnyen felfrissíthetjük olvasnivalóink tárát.

Ha már úgyis Óbudán jártunk, megnéztük a Dunaparton lévő Fellini Római Kultúrbisztró Bibliocikli könyvtárának kínálatát is. Itt 500 forintot kell letétbe helyezni, cserébe jobbnál jobb olvasnivalók közül válogathatunk, és ha meguntuk az olvasást, csak viszszarakjuk a könyvet az asztalra, és máris visszakapjuk a pénzünket. Egyik kedvenc Vonnegut-regényünk mellett mesekönyveket, versesköteteket és szépirodalmi alkotásokat is észrevettünk, de bárki találhat magának kedvére valót. A köteteket az Óbudai Platán Könyvtár biztosítja, úgy válogatták össze, hogy rövid, de élvezetes kínálatból szemezgethessünk: a Háború és békét hiába keresnénk, viszont folyóiratokkal is felszerelkeztek. A parton nyugágyra telepedve olvasgatni egy korsó sörrel: ez már majdnem olyan, mint egy nyaralás, és ha nem tetszik az olvasnivaló, legalább kicserélhetjük, nem kell amiatt szentségelni, hogy nincs másik…

De ha nem szeretnénk kimozdulni otthonról, akkor is tudunk csereberélni. A legújabb internetes innováció, a Rukkola segítségével akár a karosszékből is szerezhetünk új könyveket: csak fel kell tölteni egy képet és egy leírást a saját felajánlásunkról, és választani mások kínálatából. „Valódi könyvek cserélnek valódi gazdát egy virtuális felület segítségével” – ezt ígéri a Rukkola, ami kifejezetten szórakoztató és izgalmas módja lehet egy megunt könyv lecserélésének.

Hazafelé eljátszottunk a gondolattal, hogy legújabb szerzeményünket elveszítjük valahol, hátha jó kezekbe kerül, de felülkerekedett rajtunk a bírvágy, és úgy döntöttünk, hogy mielőtt továbbadnánk, elolvassuk. Abban viszont biztosak vagyunk, hogy a könyvszerzés közösségi formáit a jövőben alaposan ki fogjuk használni, hogy felfrissítsük otthoni könyvespolcunk kínálatát. Csak ne lenne olyan nehéz megválni azoktól a könyvektől…

Címkék: Raúl, Raúl

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!