Fogbarát cukorka – szókapcsolat, amit többször is el kellett olvasnunk egymás után, hogy pontosan megértsük, mit akar mondani. Aztán be is tettük a kosarunkba a kis dobozt, amin szerepelt a mágikus felirat. Pedig elég drága volt. És ha már megtettük ezt az első lépést, annak is utánanéztünk, mi a baj a nem fogbarát cukorral, és milyen alternatívái vannak.

 
Rendkívül tudományosan közelítettük meg a kérdést... (Németh András Péter felvétele)

Az utóbbi időben nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a cukor az új margarin. Vagy tojás. Mármint abból a szempontból, hogy egészségünkre káros hatásairól egyre többet hallunk. Hogy mi ebből az igaz, és mi nem az, abban nehéz rendet vágni. A legújabb kutatások szerint (ez ugyanis eddig nem volt teljesen egyértelmű) kimutatható kapcsolat van a cukorfogyasztás és a cukorbetegség kialakulása között. Emellett biztos senkinek sem okoz meglepetést a tény, hogy a fogszuvasodás és a túlsúly elsőrendű okozója is az édes, fehér méregnek kikiáltott finomság. Továbbá epilepsziát, epehólyag-gyulladást, vastagbélgyulladást, elmezavarokat, szívbetegségeket, hiperaktivitást és komoly anyagcsere-betegségeket is okozhat. Csoda, hogy nem tiltották még be!

Persze, alternatíva mindig van. Ám hogy ezeknek a pótszereknek milyen az ízük, és mennyivel kerülnek többe, mint a fehér cukor, az más kérdés. Mi elsősorban az ízre voltunk kíváncsiak, megveszekedett kávéfogyasztókként úgy döntöttünk, hogy leteszteljük, vajon fogyaszthatóak-e, és mennyiben különböznek a sima cukortól az egyéb édesítők.

Vaktesztet végeztünk, amely során mindenből ugyanakkora mennyiséget tettünk a kávénkba. A kristályos cukrokból két kanálnyit, a „pötyikből” két szemet. Csak olyasmit vételeztünk, aminek a beszerzése nem volt bonyolult, azaz nem kutattunk hosszú hetekig a különlegességek után. Sok mindent kihagytunk épp ezért, de a legfontosabbakat azért beszereztük. Egytől ötig pontoztuk az édesítőket, és csupán azt figyeltük, milyen az ízük. Azt előre elmondhatom, hogy utólag azért megbántuk, hogy ilyen bátran nekivágtunk a kóstolgatásnak… Émelyegtünk a sok édestől, és még órákkal később is csupán az tartott vissza minket az asztalon táncolástól, hogy féltünk a többiek megrovó tekintetétől.

Na de a lényeg: az utolsó helyen, összesen 3 pontot szerezve a Stevia elnevezésű, általunk tablettaformában vételezett édesítőszer szomorkodott. Ez egy Paraguayban és Brazíliában őshonos növényből nyert édesítő, amely sok szimpatikus vonással rendelkezik. Vonzó lehet a fogyókúrázó hölgyeknek, mert majdnem nulla kalóriát tartalmaz. Csökkenti a vérnyomást, jótékony hatással van a hasnyálmirigyre, nem okoz fogszuvasodást. Ám de az íze! Talán valahol az égett műanyag és a köhögés elleni szirup közti tartományban határozható meg. Emellett borzasztóan édessé tette a kávét, ami nem csoda – édesítőereje háromszázszorosa a cukornak. Tehát legalább kevés kell belőle. Egy 100 darabos doboz csaknem 900 forintba kerül, de garantáltan nem fog elfogyni soha, ha rajtunk múlik.

Nagy meglepetésre 7 ponttal a nádcukor lett az utolsó előtti. Műízűnek találtuk, kicsit keserűnek, volt, aki szerint enyhe alkoholos beütése is akadt. Pedig a nádcukor is jobb, mint a sima. Ez ugyanis a legkevésbé feldolgozott cukorfajta, amelyben rengeteg vitamin és nyomelem található, megemésztése pedig nem terheli túlzottan meg a szervezetet. Ettől függetlenül nem szerettük. Sem az ízét, sem az árát, az 1 kilós kiszerelés ugyanis majdnem ezer forintba került.

A harmadik, szigorúan az ízét figyelembe véve 11 ponttal a nyírfacukor lett. Túl édes volt, emellett enyhe, de egyáltalán nem kellemes mellékízt is felfedezni véltünk benne. Pedig ez aztán mindenki szerint csodaszer. Kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a cukor, alacsonyan tartja a vércukorszintet, lassabban szívódik fel, ezért fogyókúrázóknak is ajánlják, és ami a legjobb: több kutatás is bizonyította már, hogy hatékonyan csökkenti a fogszuvasodás előfordulását. Nyírfacukorból készült az a fogbarát cukorka is, aminek hatására az egész tesztbe belefogtunk, és bár el kell árulnunk, hogy maga a cukorka finom, a kávénkba kanalazott nyírfacukortól azért nem voltunk maradéktalanul boldogok. A cukorka egyébként 550 forintba, 1 kiló nyírfacukor pedig 3750 forintba kerül. Drága dolog az egészség, ugyebár.

A dobogó második fokán őszinte megrökönyödésünkre a teljesen egyszerű, mindenki által ismert édesítőszer, a klasszikus „pötyi” végzett. Szerettük, mert nem volt túl édes, mellékízt sem fedeztünk fel benne, egyszóval átlagosnak minősítettük. Azt hittük, hogy ez a fehér cukor, pedig nagyot tévedtünk. És ami a legrosszabb az egészben – szacharinból és ciklamátból áll, ez utóbbit az Egyesült Államokban már 1969-ben betiltották, mert nagy dózisban fogyasztva rákkeltő hatása lehet. Egyébként mindkét összetevő mesterségesen előállított édesítőszer, kalóriamentesek, sokáig elállnak és nem is okoznak fogszuvasodást. A 400(!) darabos „pötyi” ára 380 forint volt. Viszont felnőttek legfeljebb napi 12 szemet fogyaszthatnak belőle. És igen, be kell vallanunk, hogy az első helyen, egyöntetű 15 ponttal a fehér cukor végzett. Pedig nem ismertük fel. Csak annyit állapítottunk meg róla, hogy „épp olyan, mint amilyet inni szoktunk”. „Finom” – szólt a másik értékelés, mivel épp elég édes volt, és nem émelyítő. Szóval minden egészségtelen hatás ellenére végül úgy döntöttünk, hogy a továbbiakban is fehér cukrot kanalazunk a kávénkba. Viszont időnként, ha a pénztárcánk megengedi, vételezünk egy-egy doboz fogbarát cukorkát is, csak a kompenzáció kedvéért.

Címkék: táplálkozás

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!