Bizony, a középiskolás tananyagban piedesztálra állított irodalmi kiválóságaink épp olyan hús-vér emberek voltak, mint amilyenek mi vagyunk. Szemlesütve, néha suttogva emlékezünk meg Ady Endre szerelmeiről, Weöres Sándor alkoholproblémáiról, Csáth Géza kalandjairól az ópiummal. Akkor honnan a Márairól, a lazacos szendvicsről és Mezey Máriáról szóló információ? Hát a Facebookról. Honnan máshonnan? Lélekmelengető színfoltja lett néhány hete a Facebook azoknak, akik belefutottak Nyáry Krisztián írásaiba. Pedig nem nagy dolog: van egy kép, és némi szöveg hozzá. A fotók néha kissé elmosódottak, mégis jól felismerhető arcokat sorakoztatnak egymás mellé, amelyekhez kevésbé ismert történetek társulnak.

„Minden egy fényképpel kezdődött. Radnóti Miklósról és Fanniról készült, síelés közben. Megtetszett, kiraktam az üzenőfalamra. Engem lepett meg a legjobban, hogy hatalmas sikere lett, több százan »lájkolták«. Mostanra már követelik az újabb írásokat, ha reggel nem időben rakom ki őket, reklamálnak” – mesélte lapunknak Nyáry Krisztián. Egyre többen olvassák a posztjait (bejegyzéseit), amelyeket naponta oszt meg az ismerőseivel, és ismeretlenekkel is. „Egy-egy írást körülbelül 1500-2000 ember lát. Van, aki Új-Zélandról keresett meg. Tetszettek neki az írások, és szerette volna megjelentetni őket a helyi, magyaroknak készült lapban. Könyvkiadók is megkerestek már, hogy állítsunk össze kötetet a posztokból.”

Nyáry Krisztiánt megragadták ezek a képek. Irodalomtörténészként is dolgozott, mára azonban más irányt vett az élete.

Stratégiai kommunikációs tanácsadó, korábban dolgozott a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatójaként is. „Örülök neki, hogy ilyen sokan olvassák az írásaimat. De nekem ez elsősorban még mindig hobbi. Nem kényszerből írok, csak azért, mert szeretem ezeket a képeket, és érdekelnek a mögöttük lévő történetek. Jó érzés néha kilépni a bosszantó hétköznapokból.

Annak, hogy másoknak is tetszenek az írások, talán az az oka, hogy hozzám hasonlóan elegük van a rossz hírekből és velem együtt szeretik az emberi történeteket.”

Krúdy szöktetett

Krúdy Gyula a múlt század tízes éveiben házas ember volt, három gyerekkel, de több időt töltött vendéglőkben, kávéházakban és örömtanyákon, mint otthon. Amikor A vörös postakocsiért nagyobb honoráriumot kapott, a körúti Royal szállóban bérelt lakosztályt. Itt ismerte meg a nála idősebb nagyvilági dámát, Várady Reginát, Rezsánt, a szállodaigazgató feleségét. Szerelmi viszonyuk évekig tartott, amíg ki nem tört a botrány. Krúdy meglátogatta Váradyékat siófoki villájukban, ahol beleszeretett Rezsán 16 éves lányába, Zsuzsába. Végül 1918 annak rendje és módja szerint megszöktette. Rezsán, úgyis mint anya és megcsalt szerető egy személyben, a vasútállomáson kapta el őket. A lányt hazarángatták, de néhány hónap múlva újra megszökött, s beköltözött Krúdy margitszigeti szállodai szobájába. Hamarosan megszületett a lányuk, s a nagyszülői szerep kibékítette Váradyékat is. Krúdy elvált, elvette az akkor már 21 éves Zsuzsát, és boldogan éltek – néhány hónapig. Aztán jöttek megint a kávéházak, vendéglők és szállodák…

Ady után Babits következett

Boncza Berta 17 éves volt, mikor megírta első rajongó levelét Adynak, 21, mikor a felesége lett, és alig 25, mikor eltemette. Csinszka a temetés után sokáig lakásába bezárkózva élt, nem akart a nemzet költőjének özvegye lenni. Tudta, hogy rajta kívül még egy ember van, aki ugyanúgy birkózik Ady emlékével, mint ő: Babits Mihály. A költő 1919-ben, mint egyetemi tanár Ady-kurzust tartott. Egy nap barátja özvegye is elment az egyik előadásra. Csinszka leült az első sorba és csillogó szemekkel hallgatta Babitsot. Nemsokára levelezni és randevúzni kezdtek. A levelezésből kiolvasható, hogy Csinszka volt a kezdeményező, ő diktálta a tempót: „Nagyon szeretlek, és ezért nagyon kell vigyázz magadra. Jobb, ha holnap délelőtt látlak, úgy 7 óra körül lehet, hogy fölszaladok és megcsókolom a kezedet drága Mis. Királyfi – oly gyönyörű, hogy vagy nekem. Ölel, nagyon Tied – Csinszka.” Babits inkább csak hagyta magát belesodródni a kapcsolatba, félt Ady árnyékától, és – legalábbis későbbi felesége rosszmájú megjegyzése szerint – a vérbajától is. Szerelmi viszonyuk egy évig tartott. Végül megint Csinszka lépett: levélben közölte királyfijával, hogy feleségül megy Ady és Babits közös barátjához, Márffy Ödön festőművészhez. Babits pedig hamarosan elvette Török Sophie-t. Tíz évvel később véletlenül összefutottal a Zenea­kadémián. Épp, hogy köszöntötték egymást, Babits, felesége oldalán, zavartan motyogott valamit. Sophie észrevette a feszültséget, és nagy botrányt csapott. A költő, hogy bebizonyítsa, már lezárta magában Csinszkát, elégette egykori kedvese leveleit. Legalábbis ezt állította. Ma mégis onnan ismerjük a történet részleteit, hogy Babits halála után előkerültek a fiókjából Csinszka levelei.

Esküvõvel búcsúztak

A ünnepelt primadonna, Fedák Sári 11 évig élt együtt az ünnepelt íróval, Molnár Ferenccel. A 20-as évek elejére szerelmük kihűlt, mindketten érezték, hogy közeledik a szakítás. Molnár Ferenc ekkor habarodott bele egy fiatal, ambi­ció­zus színinövendékbe, Darvas Lilibe. Fedák Sári tudomásul vette az új szerelmet, de amikor kiderült, hogy a 44 éves író és a 20 éves Lili már a házasságukat tervezik, megkérte Molnárt, hogy vegye feleségül. A díva nem akart elhagyott szeretőként szerepelni a lapokban. 1922-ben megtartott esküvőjük így tulajdonképpen kapcsolatuk lezárása, ünnepélyes válásuk volt. Molnár azonnal összeköltözött Lilivel, de társasági eseményekre a feleségével járt. Fedák ült mellette Az üvegcipő bemutatóján, miközben Darvas Lili nagyot alakított a neki írt főszerepben. 1926-ban végül elváltak, hogy Molnár elvehesse Darvast, aki kezdett türelmetlen lenni. Fedák nem kért pénzt a válás során, maga is jómódú volt. „Nekem csak az összeget fizesse ki, amit nálam megivott!” – mondta.

Összeroppant a szakítás után

A 23 éves József Attila 1928 elején ismerte meg a 25 éves Vágó Mártát, a jómódú közgazdász, Vágó József lányát. Vágóék gyakran rendeztek felolvasásokat, vacsorákat, ahová eljártak fiatal irodalmárok is, köztük Illyés Gyula és Ignotus Pál. Egy ilyen alkalommal magukkal vitték Attilát is. A fiatal költőnek először Márta műveltsége tűnt fel: a lány akkor tért haza a heidelbergi egyetemről. A szellemi kapcsolatból nagyon hamar szerelmi kötődés lett. Márta megkérdezte barátait, mi a véleményük az alakuló románcról. Komor András igyekezett lebeszélni a lányt Attiláról. Jelen volt Csinszka is, aki viszont arra biztatta fiatal barátnőjét, „fogja meg azt a kis József Attilát”, hiszen „az az egyetlen igazi tehetség ma”. Mindkettőjüknek igaza volt. A kapcsolat ígéretesen alakult. Attila sokat járt a családhoz, Márta szülei hamar megszerették. Amikor Márta anyja egy alkalommal megsimogatta, és azt mondta, „nem tudom, miért, de nagyon szeretem ezt a fiút”, Attila mélyen elpirult. Nem szokta meg, hogy ilyesmit hall. Nem tudott mit kezdeni a boldogsággal sem: „Fáj, hogy muszáj szeretnem téged, ha akarom, ha nem” – írta Mártának. Már a házasságot tervezték, amikor Márta apja próba elé állította őket. A lányát egy évre beíratta egy londoni egyetemre, Attilának pedig állást szerzett egy banknál. Ha mind a ketten kibírják, összeházasodhatnak, mondta. Mártában fokozatosan lecsendesült a szerelem. Attila intenzív érzelmei közelről csodálatosnak, messziről inkább vészjóslónak tűntek. Szeptember­ben utazott ki, novemberben már szakító levelet küldött a költőnek. Attila ideg-összeroppanást kapott, barátai lakásán zokogott. Nemsokára állását is elvesztette, mert emiatt nem járt be dolgozni sem. Egy évvel később már a köztük lévő társadalmi különbséggel magyarázta magának a szakítást: „Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!