A héten ismét nagy erejű, 7,4-es erősségű földrengés rázta meg Japánt. A lassan egy hónapja tartó rengéssorozat felbecsülhetetlen károkat okozott a szigetországban, és bolygónk kinézetét, szerkezetét is megváltoztatta.
Minden idők negyedik legnagyobb feljegyzett földrengése a hivatalos jelentések szerint több mint 13 000 ember halálát okozta, ám jelenleg is tízezrek után kutatnak. A Richter-skála szerinti 9-es erejű földrengés után Japán fő szigetének, Honshunak 2,4 méterrel való elmozdulását észlelték. Ennek oka azonban nem a földrengés maga, hanem a területen húzódó lemezhatárok mentén lezajló folyamatok voltak, tudtuk meg Kassai Piroska geológustól. A szigetcsoport a földkéreg négy lemezének találkozásánál foglal helyet. Ezek a lemezek dinamikus rendszert alkotnak, melyet például a kontinensek folyamatos vándorlása jellemez. Japán közelében a csendes-óceáni lemez pusztulása, pontosabban annak a szomszédos kéreglemezek alá bukása zajlik. A szakértő szerint az alábukás sebessége megbecsülhető, de nem egyenletes ütemben történik. Ha az elmozdulás túl nagy ellenállásba ütközik, nagyobb feszültségek is felhalmozódhatnak, amelyek felszabadulása később hirtelen lezajló, nagy léptékű, látványosabb elmozdulásokat eredményezhetnek, földrengések kíséretében.
A kéreglemezek folyamatos mozgásának üteme azonban átlagosan mindössze 1-2 cm évente. A japán szigetcsoport területén észlelt nagyobb méretű elmozdulás a legpontosabb műholdas navigációs rendszerek méréseiben mindazonáltal kimutatható változásokat eredményezett, így többek között a már nyilvántartott földmérési adatok kiigazítását teheti szükségessé. Korábban a 2004-es szumátrai, és a 2010-es chilei földrengés után is mérhető volt a partszakaszok elcsúszása.
A természeti csapás következtében 25 centiméterrel elmozdult a Föld forgástengelye is. Ennek jelentőségéről Kiss Ádámot, az ELTE Atomfizikai tanszékének oktatóját kérdeztük. „A tengely elmozdulása következtében megváltozott a Föld tömegeloszlása, így a forgási idő is módosult. Ennek azonban érzékelhető, gyakorlati következménye a mindennapi életben egyáltalán nincs” – tudtuk meg a szakértőtől. Ez egy éppen a méréshatáron lévő változás, melynek következtében olyan kis mértékben rövidültek a napok, hogy semmilyen módon nem befolyásolják majd életünket. „Inkább egy mérési bravúrról van szó, hiszen az ilyen kis mértékű eltérés érzékelésére korábban nem voltak megfelelő műszerek.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
