Milan Kundera: A jelentéktelenség ünnepe
A nők új csábereje a köldökükben rejlik? A bocsánatkérők automatikusan kinyilvánítják magukról, hogy bűnösök? Volt Sztálinban gyengédség? A tréfák kora valóban lejárt? Ilyen és ehhez hasonló filozófiai kérdések foglalkoztatják a párizsi társaság tagjait. Négy korosodó férfi, jóbarátok. Milan Kundera legújabb regényének főhősei. Illetve nem is: A jelentéktelenség ünnepében nincsenek hősök, csak hétköznapi, már-már unalmas figurák. Alain, aki nem tud szabadulni anyja emlékétől – a nőétől, aki nem akarta őt, és már születésekor elhagyta, Charles, a partiszervező, aki haldokló anyjáért aggódik, Caliban, a munkanélküli színész, aki fényűző fogadásokon játssza el a pakisztáni felszolgálót, és Ramon, a legidősebb (aki már Sztálin halálakor is élt!) és aki csak a háttérből figyel, szerepe mégis fontos, az ő véletlen találkozása indítja el a történetet.
Kundera az Azonosság után 13 évig várakoztatta olvasóit, mire újabb regényt jelentetett meg. A Franciaországban élő cseh író új művét két éve adták ki, a magyar olvasók azonban csak idén vehették kézbe.
Kisregény, akár egy lusta nyári vasárnap alatt kiolvasható. A négy barát történetei, anekdotái, emlékei, Sztálin és Hruscsov, a filozofálgatás, az önirónia és persze a mindent átszövő erotika – ezek adják a történet széttartó szálait. Végső soron minden jelentéktelen, tesszük le végül a könyvet. Nem olvasunk benne olyan nagy igazságot vagy tréfát, amit ne írt volna le már korábban a 86 éves író, mégis: faljuk az oldalakat. Szórakoztat, hiszen önmagát sem veszi komolyan, mégis, mély gondolatokból sincs hiány.
2013-ban, a megjelenés évében több lelkes kritikus irodalmi Nobel-díjat emlegetett: végre ez a regény hozhatja el a várt elismerést. Már tudjuk, ez nem történt meg. Olvasva a regényt, talán valóban túlzás lett volna... De kihagyni sem érdemes.
(Milan Kundera, 2015, Európa Könyvkiadó, 128 old., ford.: N. Kiss Zsuzsanna)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!