Toni Kroos ügynöke egyenesen „az évszázad üzletének” nevezte, hogy a német középpályást 25 millió euróért megszerezte a Real Madrid. Mások szerint volt az 30 millió is, de nem érdemes szőrözni, mert a menedzsernek mindenképpen igaza van: már-már bagatell az az összeg, amennyiért a „királyi gárda” 2014-ben hozzájutott a világbajnoki címvédő válogatott kulcsemberéhez.
Az a 25-30 millió euró nem csupán a világrekordhoz, Neymar csillagászati 222 milliójához viszonyítva elenyészően kevés, de szerény summa olyan labdarúgók szerződtetési pénzéhez képest is, akik nem tartoznak napjaink sajnálatosan kis számú extraklasszisai közé.
Dembele (Dortmund-Barcelona) 105, Lukaku (Everton-Manchester United) 85 vagy Walker (Tottenham-Manchester City) 56 milliója éppúgy könnyű kézzel kiszórt dohány, mint a tavaly Pogbáért (Juventus-Manchester United) átutalt 105, az Higuainért (Napoli-Juventus) leperkált 90, a Stonesért – nem a Rollingért: az Evertontól a Manchester Cityhez szegődő Johnért – kiköhögött 58 millió; nem beszélve a három kínai brazil muskétás, a londoni Oscar (60), a szentpétervári Hulk (58,5) és a donyecki Alex Teixeira (50) együttvéve 168 és fél sanghaji, illetve nankingi milliócskájáról.
A „hét-egyes” vb-aranyérmes, 78-szoros válogatott Kroos úgy simult a Real Madridba, akár az utas a Lincoln Continental puha bőrülésébe: az előző három évad 114 bajnoki mérkőzése közül kereken száz találkozón szerepelt – a legfontosabb meccseken szinte még véletlenül sem maradt ki –, és 90 százalék fölötti passzbiztonsággal futballozott. Azaz megbízhatósága a svájci széfekével vetekszik, játékintelligenciája pedig – nem túlzás – a legnagyobbakéval konkurál. Hogy mást ne említsek, az átadások katalán királya, Xavi mondta Kroosról: „Ő a Real Madrid motorja. Játéka nagyon emlékeztet engem a sajátoméra; tisztára az az érzésem, mintha az utódomat látnám a pályán.” Azon túl, hogy mindenütt messzemenően elismert szaktekintély nyilvánult meg, vegyük azt is figyelembe: barcelonai dirigens beszélt így egy madridi futballistáról!
A befektetés hozama mindenesetre már megvan: a labdafelügyelet bajnoka a Bayern Münchennel csak egyszer nyert Bajnokok Ligáját és klub Világkupát, míg a Real Madriddal már ebből is, abból is repetázott. Közben hasonlatossá vált a legkiválóbb játékvezetőkhöz: úgy tartja kézben az irányítást, hogy gyakran szinte észrevétlen marad. A labdarúgásban régi poén: mindig az hiányzik, aki éppen nem játszik. Ám, ha Kroos van távol, ez nem vicc.
Már csak azon tűnődöm, mit gondolnak Münchenben „az évszázad üzletéről”.
Mert a Marienplatz városából nézve ez a deal minden, csak nem az.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!