A Finnország–Magyarország labdarúgó Eb-selejtező mérkőzésen nagy változást hozott, amikor a második félidőben Egervári Sándor pályára küldte Koman Vladimirt, aki „forintos” labdákkal hozta helyzetbe a társakat, kiválóan szerelt és irányított.
A szövetségi kapitány merészen küldte pályára azokat a fiatalokat, akikkel a U20-as világbajnokságon bronzérmet ért el. Koman nagyszerű labdát adott Szalainak, aki ki is használta a lehetőséget, ezzel szerzett vezetést a magyar együttes. Az olaszországi Sampdoriában futballozó Voli becenévre hallgató Komant kérdeztük a válogatottról, szerepléséről.
– Vihart kavart a Huszti-ügy a válogatottnál?
– Egervári Sándor jó pszichológus, aki nagyszerűen tudja motiválni a játékosokat, és jó baráti hangulatot teremt az öltözőben. Egyébként konstruktív beszélgetést folytattunk az „ügyben”.
– Minek volt köszönhető a siker?
– Mert egymásért hajtunk, meg Magyarországért, és éppen ezért az utolsó pillanatig nem adtuk fel annak a reményét, hogy győzni tudunk, mert mindnyájunkban az van, hogy nekünk nyerni kell. Óriási gát szakadt át bennünk, amikor a San Marinó-iak ellen kijött a lépés, és mindnyájan örömfocit játszottunk.
– Mind az előző, mind pedig a finnek elleni meccsen szemmel látható volt, hogy megértik egymást Szalai Ádámmal. Játszottak korábban is együtt?
– Nem. A válogatottnál találkoztunk, mert Ádám nem volt tagja annak a csapatnak, amellyel mi Egyiptomban kint voltunk. De pillanatok alatt érezhető volt, hogy könnyű őt játékba hozni, mert nagyszerűen mozdul be azokba a résekbe, ahová a labdát kell adnom ahhoz, hogy gólhelyzetbe kerüljön. Hál’ istennek ennek nagy részét ki is tudja használni.
– Milyen volt a hangulat az öltözőben a meccs lefújása után?
– Képzelheti: „örömtáncot” jártunk, mert bebizonyítottuk, hogy ez a csapat ki tud jönni szorult helyzetből is, és nem az van, hogy összeomlik a sorsdöntő pillanatokban, de remek volt Dzsudzsák Balázsnak az a lövése, amely meghozta számunkra az utolsó pillanatokban a győzelmet és a három pontot.
– A második helyen várják a folytatást.
– Nagyszerű érzés, de márciusban igen nehéz mérkőzés vár ránk, mert a hollandokkal kerülünk szembe, akik bizony igencsak elpáholtak minket a világbajnokság előtt, de úgy érzem, még egyszer ilyesmire nem fog sor kerülni, mert tudunk egymásért hajtani, küzdeni, és ha Egervári Sándor ilyen hangulatot teremt a jövőben is, amellyel minket most felkészített, nem fogunk „feltett kézzel” a pályára menni.
– Hosszabb ideje él már Olaszországban. Több csapatnál is megfordult kölcsönben mielőtt visszarendelték a Sampdoriához. Nem bántotta, hogy „kölcsöngyerek” volt.
– Nem, mert legalább lehetőséget kaptam a játékra, hiszen mind az Avelinónál, mind a Barinál sokszor játszhattam végig a meccseket, és ez nagyon sok előnyt jelentett számomra.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!