Egy mondás szerint, ha Amerika (gazdasága) köhög, Európa tüdőgyulladást kap. Most egy amerikai elnökjelölt köhögött, majd tüdőgyulladást kapott, s ettől Európa pánikba esett.
Leszámítva persze a másiknak szurkolókat, Putyintól Orbánig. Hillary Clinton betegsége megrémített mindenkit, aki – egyébként az amerikaiak kétharmadához(!) hasonlóan – Trumpot alkalmatlannak tartja az elnökségre, s nem csupán arra képes gondolni, hogy neki mire nyílna alkalma, ha ez az ember kerülne a Fehér Házba. S hogy milyen veszélyeket rejt egy olyan – „elitellenesnek” mondott – közhangulat, amelyben még olyanok is kacérkodnak Trumpra szavazni, akik őt szintén alkalmatlannak tekintik. A showmant, aki szakértők szerint a negyedik elemisták szintjén dobálózik a szavakkal. S aki leplezetlenül rájátszik a fehér férfiak jelentős részének (adatokkal kimutatott) macsó érzelmeire, a berzenkedésre a történelem első elnöknője ellen.
Hillary betegségének tálalása is jelezte, hogy nem a kór, nem is a kor számít (Trump még idősebb is), hanem a jelölt neme. Nem azért hagyja a Trump-kampány terjedni, sőt szítja is az internetet elárasztó pletykákat, mert el is hinné, hanem mivel beleillik a fő képletükbe: gyenge nő áll szemben az erős férfiúval. Trump egy szuszra együtt érez a beteggel, s rögvest táplálja a gyanút: ellenfele nem bírja a kampány terheit, s akkor nyilván az elnökségét sem. Miközben a milliárdos mindennap luxusgépén hazarepül New York-i saját ágyához, Hillary járja az országot, olykor busszal, esztendeje reggeltől estig állta a republikánus képviselők inkvizíciós kérdéseit. A lankadatlan híreszteléssel ezernyi betegségéről, belekergették Hillaryt a 22-es csapdájába. Amikor a napok óta tartó köhögése nyomán orvosa megállapította az enyhe tüdőgyulladást és pihenést javasolt, nem merte kihagyni a 9/11 emlékünnepséget, mert akkor az adott volna tápot a pletykáknak. Annyi alkatilag kötelességtudó nőhöz és (férfihoz) hasonlóan, alábecsülte betegségét és túlbecsülte erejét, s ekként még rosszabbul járt, mint a megjelenés elmulasztásával.
November 8-ig most képekkel, videókkal és leginkább a két hét múlva sorra kerülő első elnökjelölti tévévitában való szereplésével feledtetnie kell a járdaszéli megbicsaklását, amelyet már minden szavazó láthatott, nem is egyszer. A friss felméréseken már csak hajszállal vezet, de perdöntő a mozgósítás lesz: a szavazásra jogosultak körében még tartja (csökkent) előnyét Hillary, a voksolni is ígérők közt kevésbé. S a legyőzött Sanders- tábor egy része egyelőre harmadikpártit támogat (így vesztett másfél évtizede Gore az ifjabb Bush ellenében). E tekintetben még jól is jöhet e megtorpanás, mert a nagyobb demokrata tábort lustává tehetné, ha a választásokat lefutottnak tartanák. Az esélylatolgatóknál még mindig 2-1 arányú fölényben van, a pénzükkel is fogadóknál már csak 61:34 arányban, nem nyolcvan fölötti százalékkal. Felépülvén, csütörtök esti (köhögés nélküli) beszédét azzal kezdte, hogy ő pihenhetett pár napot, sok millió amerikai ezt betegen sem engedheti meg magának, ezen akar elnökként változtatni. Engem mindennel megvádolnak, de azzal senki, hogy feladnám – tudatta. Az internetet ellepő ócsárló beírások jelzik, hogy ellenfelei pontosan ettől félnek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!