Néhány hónapon belül megint ugyanarról szólnak a hírek. Csődbe jutott egy vagy több regionális bankocska. Hovatovább azon kapjuk magunkat, hogy a helyi fiók előtt toporgunk, s elkeseredetten várunk a pénzünkre. Bár nem ácsorognak velünk az utcán, de a híradásokban azért előre tolakodnak a pórul járt önkormányzatok, cégek, egyházak, alapítványok. Márpedig ezeket a jegyzők, az igazgatók, az ügyvezetők és a presbiterek igazgatják, mégis ugyanabba a csapdába estek, mint mi.

Mit is várhatnánk? Nálunk még az úgymond tanult emberek, az ügyvédek, orvosok, tanárok sem tartják a megtakarításaikat értékpapírokban. És bevallottan lila gőzük sincs a pénzügyekről. A mai Magyarországon három divatos befektetés dívik, a párnacihába rejtett készpénz, a bankbetét és az állampapír. Tegyük hozzá, aki tavaly dollárt tett a cihába, minden más befektetésnél jobban járt. Míg a korábban taroló forintbetét immár negatív hozammal bünteti a pénzügyi tudatlanságot. Jellemző módon azonban a kockázatos piac helyett újabban a megbízhatónak gondolt Állam bácsihoz szaladunk a kivett pénzünkkel. Nem gondolva arra, hogy az évek múlva esedékes prémiumot és a bónuszt is mi (adófizetők) fizetjük majd magunknak.

Amikor megbukik egy helyi takarékszövetkezet, elcsodálkozunk. Ami azért furcsa, mert a helyi ügyekben általában meglepően tájékozottak vagyunk. Egy kisvárosban másról sem beszélünk, mint arról, hogy kik és mivel mutyiznak a helyi takszövben. Jobbára fedezetlen hitelekről szól a közbeszéd. Mégsem gondoljuk, hogy veszélyben lenne a pénzünk. Nem menekülünk el, még akkor sem, ha 20 méteres körzetben van országos hálózattal rendelkező és külföldi tulajdonú bank is. Sokszor az sem probléma, hogy nincs bankautomata, inkább sorban állunk. Nem lehet eurós számlát nyitni, minek is nyitnánk. Amikor jött a bankadó, a takszöv előtt szidtuk „a bankokat”. Melyikünknek jutott akkor eszébe, hogy a helyi takarékot is sújtja majd az intézkedés? Csakhogy a mi takszövünknek nincsen gazdag anyabankja valami távoli országban, ahonnan a tőkeinjekciókat küldhetnék. Most aztán toporoghatunk napestig. Várhatjuk, hogy a helyi vagy a központi hatalom kiutalja azt a néhány tízezrest, amivel áthidalhatjuk a nehéz heteket. Nem baj, lassacskán majd csak beletanulunk, hogy a magyar bank éppolyan rémálom, mint amilyen egy színmagyar autó lenne. Mindkettőt meg lehet reszkírozni, de egyiket sem érdemes.

A Vasárnapi Hírek összefoglalója a Buda-Cash botrányról: "100 000 000 000 forint nyomában - Kérdések háza"

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!