Egy újság általában ne foglalkozzék más orgánumok megnyilvánulásaival, most mégis nyugodtan megtehetem, hogy a Vasárnapi Hírek nevében (is) kifejezzem elismerésemet a Nemzeti Sport internetes kiadásának. A portál szerkesztői Magyarországon ritkán tapasztalható őszinteséggel és szakértelemmel elemezték csütörtökön a labdarúgó-válogatottnak a kvalifikációs szakaszban nyújtott teljesítményét, és a török–izlandi találkozó 1-0-ja, valamint a lett–kazah mérkőzés 0-1-e kapcsán azt jegyezték meg: „Irdatlan szerencse és valószínűtlen eredmények sorának összejátszása kellett ahhoz, hogy a magyar válogatott egyáltalán izgulhasson a kettőből egy kedvező eredményért kedden, az Eb-selejtezők utolsó napján.”
Az nso.hu nem hallgatta el azt sem: „Előrelépésről nem lehet beszélni. A leggyengébb selejtezőcsoportba kerültünk, mégis kevesebb pontot szereztünk, mint az előző két kvalifikációs sorozatban.” Hozzátette: „Eddig bizony nem mi ugrottunk nagyobbat, hanem a léc került alacsonyabbra.”
A folytatásról pedig megállapította: „Mindenki bennünket akar kapni”, mégpedig azért, mert „Magyarországot tekintik a leggyengébb pótselejtezősnek, az eredmények és a játékosanyag tekintetében is. Valószínűleg reálisan is látják”.
Mindezt a miatt idéztem, hogy – elismerésem kifejezése mellett – illusztrálhassam: napjaink sportszakírása mégsem csak abból áll, hogy egyfolytában hazudjon a magyar futballról az olvasónak meg önmagának egyszerre.
Ami pedig a pótselejtező kilátásait illeti, azok innen nézve tényleg nem káprázatosak, hiszen a lehetséges riválisok közül csupán a szlovének szereztek oly kevés pontot (16-ot) a hagyományos etapban, mint a magyarok. A norvégok – az ukránokkal együtt – 19-ig, az írek – a svédekhez és a törökökhöz hasonlóan – 18-ig jutottak, és jóval nehezebb csoportban voltak, mint honfitársaink.
Az egyetlen (halvány) esély a visszatérés ahhoz a taktikához, amely bevált a románokkal (1-1, 0-0), odakinn a feröeriekkel (1-0) és az északírekkel (1-1), valamint idehaza a finnekkel (1-0) és a görögökkel szemben (0-0). A támadás ennek a magyar válogatottnak csak óriási veszélyekkel megy – ha megy –, mivel a középpályán és a védelemben lassú játékosok sorakoznak. Ha az együttes nyíltan játszik, akkor úgy járhat, mint a görögökkel Athénben (3-4) és a feröeriekkel itthon (2-1). Figyelem: az Üllői úti győzelem ellenére a szigetlakók nem csupán vezettek, hanem a második félidőben a maguk javára dönthették volna el a találkozót, ha ezt az osztrák játékvezető – vielen Dank! – meg nem akadályozza.
Szóval, bármelyik válogatott lesz is az ellenfél a holnapi sorsolás nyomán november közepén, jobbnak tetszik megmaradni a saját kaputól számított harmincméteres vonalon, aztán majd meglátjuk, mi lesz… Noha a selejtezőkön csak a finneket és a feröerieket sikerült felülmúlni, „ikszelni” a szerény kvalitású f betűsöknél különb képességűekkel is tudott a csapat. Ha idegenben 1-1 és itthon 0-0 következik, akár a románok ellen, az már kész főnyeremény…
Nem igaz?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!