Míg azonban az előbbi évfordulóhoz országszerte kapcsolódnak események, s állami „rangú”, addig az Ottlik Emlékév leginkább három, az íróhoz köthető város kiemelt ünnepi rendezvénysorozata. Bármennyire kanonizálta is a hivatalos irodalomtörténet a korábban kultikus népszerűségnek örvendő Ottlik Gézát, egyes művei kiugró ismertsége és népszerűsége miatt a Tóték szerzője jelen pillanatban aktuálisabbnak tűnik – hiába, nem győzzük hangsúlyozni: abszurd korban élünk!

Sokak véleménye, hogy az Iskola a határon, s vele Ottlik jelentősége, oktatási tananyag ide vagy oda, megkopni látszik, mivel prózatechnikai, írásmód-szemléleti befolyása jelenleg nem érzékelhető a kortárs művek körében. Szemben a 70–80–90-es évekkel, amikor Tandori Dezső hangsúlyosan mestereként tekintett rá, Esterházy egy 57x77 cm-es rajzlapra rámásolta az Iskola a határon teljes szövegét, amikor a Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész – Ottlik későbbi első monográfusa – jegyezte gimnáziumi irodalom tankönyvekbe kötelezőként bekerült, és amikor Tábor Ádám, Rácz Péter és mások részvételével 1985-ben megalakult az Örley-kör (az Iskola Medve Gáborának ihletője, Örley István író, Ottlik kadéttársa tiszteletére). Akkoriban az állami és szakmai díjak mellett monográfiák, emlék-, olvasó- és képeskönyvek, műveit boncolgató ta­­nulmány- és esszékötetek jelentek meg róla, műveiről, az elbeszélés ne­­héz­­­ségeiről. Bár most is jelentek meg kötetek (pl. a Hajnali háztetők díszkiadás), voltak felmelegített beszélgetések az életműről, maratoni regényfelolvasások Kőszegen, Gödöllőn és a fővárosban, lesz konferencia… Látszólag minden megvan.

Mi az, ami a műveken kívül fontos volt egy korszakban, s ami a szöveget a szerző elé helyező (posztmodern) írók számára irodalmi apafigurává, követendő példává avatta Ottlikot?

Mindenekelőtt kívülállósága, soha meg nem alkuvó, nem hajlítható emberi tartása a mindennapokban, az irodalmi életben, függetlensége a mindenkori hatalomtól, a Nyugathoz tartozása, nemesi származása, bátorsága (Vas Istvánékat bújtatta a náci hatalom alatt), matematikusi végzettsége, szenvedélyes bridzsbajnoki, nemzetközileg is elismert szakírói mivolta (a centenárium alkalmából egy bridzsbiográfiával kiegészített technikai újításait tartalmazó kötet – Ottlik Bridzsenciklopédia – is megjelenik), fordítói kvalitásai (pl. Az öreg halász és a tenger), nem utolsósorban állandóan viselt tweedzakói alakították, táplálták az alakja körül kialakult tiszteletet.

Kőszegen immár sétány, Miskolcon és Gödöllőn (a Buda regénybeli Monos­to­ron) utca viseli nevét; lakhelyein: a gödöllői Köztár­saság út 63. és a budai Bartók Béla (korábban Fe­­hérári) út 15/b számú házon emléktábla jelzi írói nagyságát. Ahogy az I. kerületi Attila utca 45. számú ház falán „Visszakerültél hát Budára, ahol születtél” felirat keretezi a Kampfl József készítette fehér márványlapokból hézagosan körberakott bronz Ottlik-fejdomborművet. Szobra még nincs.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!