Mindent kikerülnek. - Bojkott, számlabefagyasztás, politikai dörgedelem – az EU nagyjából elment a falig Ukrajna védelmében, nem valószínű, hogy nagyobb nyomás alá helyezi Moszkvát. Ehhez ugyanis Kijev hathatós segítségére lenne szükség, ám az ukrán zsarolópotenciál meglehetősen elvékonyodott, hiszen a Déli Áramlat – ha megépül – a Fekete-tenger alatt futna és Bulgáriában bukkanna ki a habokból. Azaz: Kijev soha többé nem tudna a Nyugat-Európába tartó gázcsövek elzárásával zsarolni. Nem véletlen, hogy az orosz térnyerést lassító erők más szövetségesek és módszerek után néznek, például a magyar színtéren.
Mindenki nevetett, amikor Lajos azt kezdte mondogatni, hogy elvi kifogásai vannak az oroszokkal szemben – mesélte egy üzletember, akit aztán mélyen megdöbbentett, hogy Simicska Lajos valóban nem pörgette a paksi bővítést és a Déli Áramlat megépítését. Holott mindkét beruházást az MVM intézte és az áramcéget a fideszes főoligarcha emberei irányítják. Hogy mi miatt diktált „megfontolt tempót”, arról csak találgatni lehet, de a találgatások kapcsán gyakran hangzik el az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal), amelyikről alkuképes szervezetként beszélnek a brüsszeli folyosókon (értsd: ha visszásságra bukkan, hajlandó szemet hunyni fontosabb uniós érdekek védelmében). Magyarországon az OLAF 28 vizsgálatot kezdeményezett – többek között górcső alá vette a Simicska-birodalom zászlóshajójának számító Közgépet is.
Fontosabb érdek pedig akad, például az orosz érdekszféra bővítésének akadályozása.
Az Európai Bizottság hiába tiltja a Déli Áramlat megépítését, mondván, uniós jogba ütköznek a Gazprommal kötött egyezmények, a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság beadott egy módosító javaslatot a fideszes Mengyi Roland törvényjavaslatához, amiben lehetővé tenné, hogy az EU-t megkerülve Magyarország megkezdhesse a Déli Áramlat építését. A módosítás lényege: olyan gázipari cég is építhetne vezetéket, amelyiknek nincs úgynevezett szállítási és rendszer-üzemeltetési engedélye. Így nem kell megfelelnie azoknak a szabályoknak, amelyek az „engedélyesekre” vonatkoznak. (E kör tagjai csak nemzetközi jóváhagyással építhetnek vezetéket, mivel a nemzeti fejlesztési terveket összehangolják és ellenőrzik. A törvény szerint a rendszer-üzemeltető csak a jóváhagyott tízéves fejlesztési tervben szereplő beruházásokat hajthatja végre.)
Ráadásul Rogán most új építtetőt is keres: az eredeti tervek szerint a hálózatot a Déli Áramlat Magyarország Zrt. építette és üzemeltette volna. A gazdasági bizottság fideszes elnöke szerint azonban az építőt a lehető legszélesebb körből kell kiválasztani, hiszen csövet fektetni jóval több cég tud, mint egy ilyen hálózatot üzemeltetni.
A Déli Áramlat Zrt. fele részben a Gazpromé, fele részben az MVM-é, márpedig utóbbi Simicska Lajos domíniumának számít, csakhogy a szobatársoligarcha épp szkanderezik Orbánnal. Pontosan ezért próbálják csonkolni MVM-es portfólióját (úgy, hogy bizalmasát, Baji Csabát leváltsák az áramcég éléről). Első lépésként a kormány (az állam) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő „útján” 10,2 milliárd forintért megvette a paksi bővítés mögött álló MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t (ez segíti a fejlesztésre felvett tízmilliárd eurós államközi hitel kezelését).
A cső ára
A Déli Áramlat magyarországi csövei 229 kilométer hosszan kígyóznának, építésük költsége mintegy 600 millió euró lenne. A beruházás áfamentes.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!