Jó napot kívánok, köszöntjük álompolgári vizsgafelkészítő tanfolyamunk résztvevőit. Mint tudják, ahhoz, hogy valaki magyar álompolgár lehessen, előbb számot kell adni álompolgári ismereteiről. Mai foglalkozásunk célja, hogy rövid áttekintést adjunk az álompolgárrá váláshoz szükséges tudásról.

Kezdjük talán az álompolgárság mibenlétével. Nos, álompolgárnak lenni nem tesz mást, mint az egyedüli és megfellebbezhetetlen igazság birtokosává és szószólójává válni. Az álompolgárság viselőjének a kivitelesség magabiztosságát kölcsönzi, őt oly magasra emeli, ahonnan lenézve mindenki más kommunistának, rosszabb esetben liberálisnak látszik. Merthogy az is. Az álompolgárság rengeteg előnnyel jár. Igen, igen anyagival is, de erről majd a sikeres vizsga után értesíti önöket a kormány személyügyi felelőse. Most inkább a szellemi-intellektuális előnyökről. Minde­nekelőtt arról, hogy az álompolgárság megóv a kétely, a szkepszis, a tépelődés és a latolgatás kényelmetlenségétől. Megkönnyítjük a jó és rossz közötti választást azzal, hogy megmondjuk a helyes megoldást. De nem elég csak hallgatni ránk, be is kell fogadni, saját véleménnyé nemesíteni mindazt, amit mondunk. Mégpedig minden körülmények között. Még abban a nem várt esetben is, ha mai szavaink szöges ellentétben vannak mindazzal, amit korábban állítottunk. A tartalom nem számít, csak az a fontos, ki mondja. Ez alapszabálya az álompolgároknak. Ha a mieink mondják, az az igazság. Ha más mondja, az csak hazugság lehet. Időnként előfordul, hogy a másik oldalról magunk közé fogadunk olyanokat, akik sikeres álompolgári vizsgát tesznek, őket időnként tévébemondónak, vagy alkotmányozásra használjuk, de ez most nem fontos. Fontos az, hogy minden vizsgára készülő tisztában legyen az álompolgárság eszmetörténeti hátterével.
 

A rendszerfilozófusok közül Budai Gyula munkásságában kell elmélyedni a sikeres vizsgához. Az általa összeállított kötelező irodalomból megtudható, kik azok, akiket semmiféleképpen nem szabad elolvasni. Megterhelő is lenne, sok nehéz szöveg. Itt vannak például „Hellerék”, ugyebár értik, kikre gondolok, úgy kiterjesztőleg. Ők a zsi… ööö… liberálisok. A lista újabban kibővült az elvetemült marxistákkal, például a Jürgen Habermas nevű egyénnel. A számunkra hétköznapi iránymutatást nyújtó napilap nevezi őt marxistának, és akkor ez így is van. Elég annyit tudni róla, hogy támogatja a „Helleréket”, megint csak kiterjesztőleg értve. Na, ez a marxista írt egyszer egy alacsony színvonalú dolgozatot valami nyilvánosságról, ami szerinte nem más, mint a polgárok észérvekkel folytatott eszmecseréje a kulturális és politikai életről, és mint ilyen, a demokrácia garanciája. Ugye, milyen abszurd?
 

Az eszmetörténet után jöjjön egy kis politikatörténet. Átdolgozott vizsgaanyaggal szolgálhatunk önöknek. Ko­­ráb­ban ugyanis úgy volt, hogy mi, álompolgárok politikai örökösei vagyunk a 68-as diáklázadások nemzedékének, de ehelyütt nem részletezendő okok miatt tudományos kutatásba kezdtünk, amely döbbenetes eredményt hozott. Képzeljék, kiderült, hogy ez a Cohn-Bendit, a 68-asok vezére egy erkölcstelen vicsorgó ordas. Kéretik innentől rá ily módon tekinteni.
 

Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti, elég, ha annyit tudnak, hogy a világ összeesküvések egymásba fonódó láncolata. Az Európai Uniót, annak intézményit, mint például az Európai Parlamentet, újabban az Európa Tanácsot, a német és a francia kormányt, valamint a nemzetközi sajtót, a Le Monde-tól, a Die Welten át egészen a Washington Postig összeesküvők irányítják, akiknek egyedüli célja az álompolgárok legkiválóbbikának, és ezáltal, mondanom sem kell, egész szeretett nemzetünknek a gyalázása és lejáratása. És hogy kik irányítják ezt az összeesküvést? Esetleg, valaki? Ön, ott a hátsó sorban? Helyes a válasz. Hát persze, hogy a szocialisták és a liberálisok. Ők itthon gyakran látszanak teszetoszának, de ez ne tévessze meg az éber álompolgárt.
 

Miután sikerült összefüggésekbe helyeznem a világ történéseit, nézzük hazai viszonyainkat. Nos, az alkotmányjog tételeket átdolgozásra visszakérjük. Jó hír, hogy már kevesebbet kell tanulni a vizsgára, kikerült belőle ugyanis az Alkotmánybíróságról és a Költségvetési Tanácsról szóló fejezet, azzal nem kell foglalkozni. A jegybankkal kapcsolatban elég annyit tudni: ellenség. Ha majd e téren változás történik, átdolgozzuk ezt a tételt is. Lényegesen leegyszerűsödött a köztársasági elnökről szóló fejezet is. Róla a sikeres vizsgához elég annyi: ellenjegyző. Nem ám összekeverni ellenséget ellenjegyzővel!
 

Kedves vizsgázóink kapnak egy szójegyzéket, ez egyrészt magyarázatokat, másrészt a tiltott szavak listáját tartalmazza. Engedjenek meg két példát. Itt van az öngondoskodás. Nos, ez számunkra azt jelenti, hogy önről az állam gondoskodik. Minden más tőzsdei spekulációnak számít. A tiltott szavak listájából kiderül, hogy ha valamit elveszünk, azt úgy mondjuk: megvédjük. Az m betűnél találják – csak halkan mondom – a megszorítás szót. Pszt. Ilyet nem mondunk. Ha mégsem tudjuk elkerülni az ilyen tárgyú diskurzust, akkor minden körülmények között az újjászervezés kifejezést használjuk.
 

Végezetül pár szó az álompolgári viselkedés szabályairól. Tudniuk kell, hogy számunkra az élet permanens harc. Küzdelmet folytatunk mindenkivel, aki nem mi vagyunk, mert tudjuk róluk, ha tehetik, rárontanak nemzetünkre. És ezt mi nem engedjük. Harcolunk szóval, írásban, törvényekkel, meg elszámoltatással, ha módunk van rá. Ha nincs, akkor csinálunk. Tudnunk kell azonban, hogy még mi, az egyedüli igazság birtokosai is kerülhetünk vitahelyzetekbe. Itthon erre kevés az esély, de külföldön előfordulhat. Ha valaki arra vetemedik, hogy ezt az igazságot kérdésekkel próbálja gyengíteni, akkor, függetlenül a témától, használjuk a minden kétkedőt azonnal elnémító varázsszót: Gyurcsány.
 

Most látom csak, hogy előadásom alatt néhányan távoztak a teremből. És ön, ott, miért fészkelődik? Hogy szólni akar? Na, nem, itt kérem a szólás az nem szabad.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!