Kormányzás Magyarországon 2015-ben - Egy bukás már van a felvételin

Több száz középiskolai felvételire készülő gyereket és szüleiket tartott bizonytalanságban az oktatásért is felelős minisztérium egészen péntek délutánig azzal kapcsolatban, hogy vajon részt vehetnek-e a szombati írásbeli vizsgákon, amire már hónapok óta készültek. Lapzártánkkor még nem lehet tudni, hogy van-e köztük olyan, aki végül otthon maradt, annak ellenére, hogy egy péntek délutáni döntésnek köszönhetően mégiscsak elmehetett volna a felvételire. Kormányzás Magyarországon 2015-ben.

Az Oktatási Hivatal szerdán küldött ki egy levelet az iskolák számára, amelyben arról tájékoztattak, hogy egy december 16-án, a parlament rendkívüli ülésén meghozott, december 30-án kihirdetett és január elsején életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetően nem vehetnek részt a felvételin azok, akik „túlkorosan”, vagyis egy évet visszalépve jelentkeznének középiskolába. Azokról a diákokról van szó, akik esetleg nem negyedik, hanem ötödik osztály után jelentkeznének nyolc-, vagy hetedik után hatosztályos gimnáziumba, vállalva azt, hogy így végül egy évvel többet járnak iskolába. Ezt azzal indokolták, hogy a törvénymódosítás értelmében a szülő mostantól nem dönthet arról, a gyermeke egy évet újrajárjon, ha azt már sikeresen elvégezte.

A jövőben erre kizárólag az általános iskola első osztályában lesz mód, míg korábban erre a közoktatásban töltött idő alatt még egyszer volt lehetőség. A törvényből egyetlen mondat került ki: „A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.” Az idén felvételiző gyerekeknek azonban még december 9-ig – vagyis a módosítás elfogadása előtt – kellett jelentkezniük a felvételikre, az Oktatási Hivatalnak pedig csak két és fél nappal a vizsgák előtt „jutott eszébe” felhívni erre az iskolák figyelmét.

Pénteken délelőtt még teljes volt a tanácstalanság a másnap felvételiztető iskolákban azzal kapcsolatban, hogy mit kellene tenni. A jelentkezési lapokon ugyanis a középiskolák nem látják, hogy a felvételizni készülő tanuló hányadikba jár. „Soha nem is figyeltünk erre, mi csak azt látjuk, hogy a gyerek mikor született. De ebből önmagában nem következik semmi, hiszen lehet, hogy évvesztes vagy óvodába járt egy évvel tovább. Egyébként sem tekinthető tömeges jelenségnek, hogy valaki hetedikből jön a hatosztályos évfolyamunkba, nem értem, miért volt szükség erre az intézkedésre” – mondta lapunknak Hámori Veronika, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatónője.

Megerősítette ezt Somogyi László, a Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatója is, aki szerint náluk évfolyamonként 4-5 érintett gyerek van. A Berzsenyiben és a Fazekasban is úgy döntöttek, hogy senkit nem küldenek el szombaton, hagyják, hogy mindenki megírja a felvételit, és utána megvárják, mi történik. Hasonlóan gondolkodtak az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban is, ahol megnézték mind a 300 jelentkezési lapot, és az összes olyan diáknak levelet írtak, aki potenciálisan az érintettek között lehet, megkérve őket, hogy mindenképp jelenjenek meg a felvételin. Voltak azonban olyan iskolák is, amelyek honlapjukon tájékoztattak arról, hogy a „túlkoros” diákok nem felvételizhetnek.

Ezek után végül péntek délután, kevesebb mint egy nappal a vizsgák kezdete előtt visszakozott a minisztérium. „Tekintettel azonban arra, hogy a középfokú felvételi eljárás során már egyes tanulók jelentkeztek a törvény hatályba lépése előtt, ezen tanulók esetében – figyelemmel a megkezdett eljárásra – ez a szabály még nem érvényesíthető” – közölték az utolsó pillanatban. Talán soha nem derül ki, hogy végül hány diák maradt otthon a kaotikus kommunikáció miatt.

Horn György szerint azonban a törvénymódosításnak lesznek még további károsultjai is, és nem csak azok, akik idén azért nem jelentkeztek, mert azt gondolták jövőre is nyitva áll majd előttük a felvételi lehetősége. Az egy év csúszással felvételizőknél ugyanis sokkal többen voltak azok a diákok, akik más okból jártak kétszer egy osztályt. „Sokszor előfordult, hogy a nyolcadik után a gimnáziumot megkezdő diákról kiderült, hogy valamiért nem jó iskolát választott, nem tud az ottani elvárásoknak megfelelni. Ilyenkor lehetőség volt a korrekcióra, a szülő dönthetett úgy, hogy a gyerek újra felvételizik, és egy másik intézményben újrakezdi a középiskolát különösebb kudarcélmény nélkül” – mondja az AKG igazgatója. Mostantól azonban ez a kapu is bezárul.

Az általunk megkérdezettek nem tudtak különösebb racionális magyarázatot találni a döntésre, és bár hallani olyan véleményeket, hogy igazságtalan volt a korábbi gyakorlat, Horn György szerint ismét a spórolás és a figyelem nagyobb problémákról való elterelése áll a háttérben. Az állam valamennyi pénzt bizonyosan megtakarít azzal, hogy nem fizet egy évvel több ideig ezeknek a gyerekeknek a taníttatásáért, viszont embertelen módon sokakat kényszerpályára terelhet azzal, hogy kizárja a korrekció lehetőségét.

 

------------------------------

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!