Írtunk róluk, mi lett velük?

2013. december 22.
TÁSKÁBAN AZ ÁLLANDÓSÁG
Egy év telt el azóta, hogy tavaly karácsony előtt meglátogattuk a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Alföldi utcai átmeneti befogadó otthonát, ahol tíz kisiskolás és óvodás állami gondozott kapta meg a Cókmók nevű táskát. Megálmodója Kovács Bori formatervező. Ő nem egyszerűen jótékonykodni akart, hanem olyan dolgot akart adni a gyerekeknek, ami kis állandóságot hoz és élményt jelent, az intézményről intézményre, nevelőszülőtől nevelőszülőig vándorló apróságok hányatott életébe. Az ötlet lényege: azok, akik vesznek gyermeküknek az élénk színekben pompázó hátizsákból, egyúttal egy állami gondozottat is megajándékoznak a táskával – amely sok kis rekeszével számos hasznos dolgot rejt. Ilyen például a gyerekek kedvence, a kapucnis takaró – aminek rendszerint annyira megörülnek, hogy rögtön el is akarnak menni aludni. Bori szerint a projekt nem titkolt célja, hogy az úgynevezett Cókamókákon a „testvértáskák” tulajdonosai találkozzanak, és kapcsolatba lépjenek egymással. (Lásd cikkünket: Varázslat a táskából)
•••••••• Az elmúlt egy évben körülbelül száz Cókmók talált gazdára, ebből ötven befogadóotthon lakóihoz került. A gyerekek eddig nyolc Cókamókán találkozhattak egymással. A csapat közben bővült, egy munkatársuk meseterápiás foglalkozásokat tart a gyerekeknek, és nagyvállalatokat is igyekszenek bevonni az adományozásba – amellyel nem csak az ajándékozott, de az ajándékozó is nyer, szerencsés esetben nem csupán táskát, hanem egy kis barátot is.
SZK

2014. március 16.
MINDEN A RÉGIBEN
Sokkoló meglepetésként érte tavasszal a Borkonyha tulajdonosait, hogy a Michelin Main Cities of Europe 2014-es kalauzában csillagos minősítést kapott bisztrójuk. Az információ olyan gyorsan terjedt, hogy már a hivatalos bejelentés előtti napon nem lehetett asztalhoz jutni a Sas utcai bisztróban, pillanatok alatt betelt a heti foglalási napló. A Borkonyha séfjét, Sárközi Ákost a Bocuse d’Or magyarországi selejtezőjének versenyén, zsűrizése közben érte a hír. A Borkonyhát 2010. december 23-án nyitotta meg a két tulajdonos, Horváth Tamás és Kalocsai Zoltán; Perényi Zoltán, a Mágnáskert törzsvendége pedig business angelként (üzleti befektetőként) segíti a Borkonyha munkáját. (Lásd cikkünket: Michelin-csilaggal is bisztró marad)
•••••••• A bisztróként aposztrofált hely élete azóta csupán egyetlen dologban változott: csakis három héttel előre lehet asztalt foglalni. Kipróbáltuk, többször is benyitottunk az ajtón, hogy ha volna hely, esetleg, de való igaz: az utcáról nem lehet csak úgy beesni. A hely mindenközben megőrizte eredeti hangulatát, csapatát és gasztronómiai filozófiáját. Ahogyan Kalocsai Zoltán lapunknak fogalmazott: „Ugyanazok vagyunk, mint a csillag előtti időkben. Ha ez a csapat, ha ez a konyha kapta a csillagot, ennek is kell tovább vinnie.” Ma is európai átlagárakkal dolgoznak, a magyar mezőnyre hangolva. A vendégkör ugyanakkor változott, mert bár megmaradtak a törzsvendégek, újak is érkeztek, köztük olyanok is, akiket kifejezetten a csillagos konyha ígérte vonz.
FTB

2014. március 30.
SZIGORÚAN TITKOS POLITIKUSAKADÉMIA
Emlékeznek még Mogács Dánielre, a kortárs magyar stand up comedy ikonjára, aki így fogalmazott lapunknak adott interjújában, amikor azt kérdeztük tőle, miből lett elege: „A szemfényvesztésből. A globális népbutításból. A fogyasztói társadalomból. A demokrácia nevű játékból. Az állampolgárok bűnhődnek azokért a bűnökért, amit politikusok, oligarchák követnek el folyamatosan a hatalomért folyó küzdelemben – a fehérgallérosok pillanatok alatt meggazdagszanak, míg a becsületes ember hónapról hónapra él.” A színész-humorista ki is talált egy figurát, Dr. Mogácsot, aki – megfogalmazása szerint – „az átlagos oligarcha megtestesítője. Nem politikus. Karaktere azokra a folyamatokra mutat rá, amelyek ma ezt a világot működtetik. A Dr. Mogácshoz hasonlatos figurák ugyanis eljátsszák, hogy mindent a hazájukért vagy a világ javára tesznek, miközben céljuk csakis saját jólétük biztosítása.” (Lásd cikkünket: Őfelsége, mégsem I. Dániel)
•••••••• Ha mindezt, így, az év vége felé, még inkább áthallásosnak vélik, az nem a véletlen műve. Dr. Mogács a Dumaszínház pódiumán ma is folyamatosan felhívja a figyelmet a társadalomban tapasztalható ellentmondásokra. Országjáró turnéját követően leginkább azzal gondolkoztatja el az embereket, hogy elindította Szigorúan Titkos Politikusakadémiáját, melynek lényege az, hogy szórakoztató, humoros, ám véresen komoly, realisztikus alapokra épülő oktatófilmeken keresztül mutatja be azt, hogyan érvényesülhet ma az Magyarországon az a politikus, akinek a választópolgár csupán hivatkozás arra, hogy egyre jobban éljen, és egyre gazdagabbá tegye önmagát.
FTB

2014. június 1.
BEJÖTT NEKIK
Pedagógusnap tájékán írtunk Robi bácsiról, egy különleges tanárról, akiért rajonganak a gyerekek és a szülők. Olyannyira, hogy amikor a „túl” lelkes pedagógust eltávolították a budai iskolából, ahol dolgozott, a szülők vetették fel a gondolatot: csináljanak „neki” egy iskolát, olyan „Robi bácsisat” – élőt, vidámat, családiasat, korszerűt. Szeptemberben meg is nyitotta kapuit a Babérliget iskola, a tervezett első, harmadik és ötödik osztályon túl még egy kis negyedik is indult, a jelentkezők kérésére. (Lásd cikkünket:  A gyerekek Robi bácsival vannak)
•••••••• „A szülők nyugodtak, mert a gyerekek boldogok” – vonja le az elmúlt fél év mérlegét Demeter Róbert igazgató, azaz Robi bácsi. „A kulcsszó a családias – mondja egy apuka, akinek a gyereke ráadásul kívülről érkezett, ő nem volt az alapítók között. – Emellett pedig korszerű, azt és úgy tanulnak, ahogy azt a 21. században kell, jó hangulatban.” A családok részt vesznek az iskola életében, az említett apuka például a spontán szerveződő szülői kórusban is énekelt karácsonykor, saját maga legnagyobb meglepetésére. „Az a motiváló rendszer, amelyet több évtized alatt fejlesztettem ki, úgy tűnik, nagyon jól működik – magyarázza Robi bácsi. – Ugyanazt tanítjuk, amit egy átlagos iskolában, sőt a legnehezebb tankönyveket használjuk, nem vagyunk alternatív oktatási intézmény. A különbség abban van, ahogy átadjuk a tudást, hogy a gyerekek örömként élik meg a tanulást. Mennyire más rapet írni a szelektív hulladékgyűjtésről például, mint bebiflázni, hogy mit hova dobjunk.” A következő első osztályba már most négyszeres a túljelentkezés.
KA

2014. június 29.
MÁR VANNAK HŐSÖK
Óriási a sor a postán, valahol a közepén apuka áll a kisfiával. A gyerek lelkendezve mesél a dömperről, amit a szemközti boltban látott, nemsokára itt a karácsony, hátha sikerül rádumálni aput, hogy megvegye. És a kijózanító valóság, amit az édesapa csöndes, de határozott hangon közöl: se neki, se anyunak nincs munkája, azért állnak a postán, hogy befizessék a villanyszámlát, a dömper marad a boltban. Fizetnek és mennek. A mögöttük álló fiatalember az ablakhoz lép, és elkéri a címüket a postáskisasszonytól. Az szabadkozik, hiszen ilyet nem lehet tenni, ám amikor megtudja, mire kell a cím, egy papírfecnin kicsúsztatja. Fél óra múlva a dömper is útnak indul, hogy karácsonyra biztosan odaérjen a kisfiúhoz. Nyáron még csak bizakodtunk benne, hogy hétköznapi hősök lepik el Magyarországot is, köszönhetően a zseniális pszichológus, Philip Zimbardo legújabb projektjének. A Hősök Tere kezdeményezés akkor még gyerekcipőben járt, a szervezők igyekeztek minél több helyre eljuttatni a Zimbardo által kidolgozott, és idehaza többek közt Halácsy Péter, a Prezi társalapítója és Orosz Györgyi által meghonosított projekt üzenetét: merjünk tenni másokért, hiszen ez számunkra éppúgy öröm, mint nekik. A cél a közöny megszüntetése és az emberek felrázása, hiszen hétköznapi hős bárki lehet, aki észreveszi a problémát, és segíteni is akar. (Lásd cikkünket: Országos emberkísérlet: az vagy, amit teszel - állítja Zimbardo professzor)
•••••••• És nyár óta sokat tettek: több mint ötszáz tanár vett részt tréningjeiken, s vitte be iskolájába a kezdeményezést. A Helló Hősök Fesztiválon hatezren vettek részt, a kezdeményezés pedig 3,5-4 millió ember fülébe jutott el idehaza. A visszajelzések azt mutatják: egyre több a hétköznapi hős.
DHN

2014. július 6.
HARC A TOLDIÉRT
Kevés olyan el nem készült magyar film van, amelyről annyi cikk született, mint Pálfi György Toldijáról. A történet 2011 végén kezdődött: Pálfi György, Balázs Béla- és Európai Filmakadémia-díjas rendező az Andrew G. Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalaphoz egy 2,5 milliárd összköltségvetésű filmeposztervet adott be. A Filmalap 2013 nyarán 900 millió forint gyártási támogatást meg is szavazott a filmnek. Aztán újabb és újabb feltételek elé állították Pálfit. A rendező – sokszor türelmét veszítve – rábólintott még arra is, hogy a csatajeleneteket egy, a Vajna-grémium által kijelölt rendező forgassa. A munka mégsem kezdődhetett el. Voltak olyan hetek, hogy Pálfi sem levélben, sem telefonon nem érte el a Filmalap munkatársait. (Lásd cikkünket: Hiba volt nagyot álmodni - Pálfi nem háborúzni, rendezni akar)
•••••••• Végül a rendező határidőt szabott, a Filmalap pedig október 14-én közölte, mégsem támogatja a Toldit. Azóta Pálfi György számos nemzetközi elismerést nyert Szabadesés című filmjével, A hang című filmterve pedig múlt héten megkapta a Les Arcs European Film Festival koprodukciós fórumán a legjobbnak járó díjat. S mi van a Toldival? Úgy tudni, Vajna meg akarja szerezni a könyvet, amelynek joga a producereknél és az alkotóknál van – így biztos: a Toldiról jövőre is hallani fogunk.
KV

2014. július 28.
VAN BŰN, AMI SOHA NEM ÉVÜLHET EL
Megrázta az országot nyáron a hír: egy jó hírű iskola neves pedagógusa évtizedek ezelőtt több diákját is molesztálta. Aztán jöttek a részletek. Kiderült, hogy a zaklató nem más, mint Sipos Pál, az akkori Ságvári (most ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájának) tanára, aki a legendás bánki táborok hagyományát őrző táboroztatások során, illetve később a köztévénél is folytatta a vele együtt dolgozó fiatalkorúak szexuális zaklatását. Hogy tettére csak most, 25 év távlatából derült fény, azt is bizonyítja: ma Magyarországon nem az válik a gúny céltáblájává, aki elköveti ezeket a bűnöket, hanem az, aki be meri vallani őket. Sipos Pál ügye elévült, eljárás nem indult ellene. (Lásd cikkünket: Sipos Pál ügyéről beszélni kell! Interjú Rozgonyi Krisztinával)
•••••••• Áldozatai nem vállalták, hogy arcukat, nevüket megismerje az ország, vallomásuk azonban elindított egy folyamatot, amelynek köszönhetően a jövőben az áldozatok talán már nem a hallgatást választják. Az ügy következményeként mind a gimnázium, mind az MTVA belső vizsgálatot folytatott, és etikai kódexet hozott létre. A múlt héten a parlament elfogadta a törvényt, amely kimondja: a szexuális zaklatás el nem évülő bűn, ilyenért bárki, bármikor felelősségre vonható. Az áldozatok érdekében fellépő Rozgonyi Krisztinával készített interjúnk után a Vasárnapi Híreket kereste meg egy édesanya, aki tőlünk kért segítséget személyes tragédiájuk feldolgozásához. Sipos Pál nem állt a közvélemény elé. Egy ideig úgy hírlett, Amerikába ment, de állítólag ismét idehaza tartózkodik. Neve mellett a Trefort honlapján, az ismertté vált diákok dicső listáján még mindig az áll: „szerkesztő, tv-rendező, a MTV művelődési igazgatója”.
DHN

2014. augusztus 3.
ÉVEZREDES TEMETŐ
Riportra érkeztünk a Körös-parti Békés határába, ahol magyar, amerikai és kanadai szakemberek, diákok segítségével, bronzkori temetőt föltáró régészeti ásatásokat végeztek. A kutatás kitüntetettségét a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulása eredetének firtatása adja. (Lásd cikkünket: Dr. Csont jut eszembe, amire minden alapom meg is van)
•••••••• A nyári földmunkák után az őszi és a téli hónapok az előkerült körülbelül 3400 éves leletanyagok földolgozásával, vizsgálatával, elemzésével telik. Parditka Györgyi a BAKOTA (Bronze Age Körös Off-Tell Archaeology) ásatási projekt egyik vezetője elmondta, hogy a sírok radiokarbonos (C14) kormeghatározásának eredménye alátámasztja, mennyire kiemelt jelentőséggel bírt e viharsarki temető, mivel az adatok alapján bizonyos, hogy több mint ezer éven keresztül temették ide halottaikat az itt élők. De a sírokban föllelt, a hamvasztásos temetkezésre használt agyagurnák, valamint tálak rekonstruálása (összeragasztása és kiegészítése) is megkezdődött. „A hosszú évezredek során a föld súlya és a mezőgazdasági munkák következtében összeroppant edények gazdag minta- és formavilággal bírnak. A korabeli emberek minden jel szerint nagy gondot fordítottak arra, hogy halottaikat szépen díszített urnákban, illetve ibrikek kíséretében helyezzék örök nyugalomra” – avat be a temetkezési szokásokba a régész. A jövőben nemcsak a sírbéli edények ital- és/vagy ételmaradványait vizsgálnák, más korabeli temetőkkel összehasonlítva, a temetkezési szokásokon túl megvilágítva a társadalmi kapcsolatrendszert is, de tanásatási program kialakításával folytatnák a kutatásokat.
HORNER

2014. szeptember 22.
VÉGRE BESZÉLNEK RÓLA
Anoni Mara álnéven írt, tavaly megjelent könyve saját történetén keresztül hívja fel a figyelmet arra, hogy a gyermekkori szexuális abúzus sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, ráadásul hatással van az áldozat egész életére. A könyv köré szerveződött Anoni Mara Társaság pszichológusokból, gyermekekkel foglalkozó szakemberekből, ügyvédekből és „civil” önkéntesekből áll, s saját eszközeikkel a még mindig tabunak számító szexuális bántalmazás ellen küzdenek. Ők hozták létre idén tavasszal a Beszélj róla! projektet, amelynek célja megtörni a csendet. „Beszéljünk végre őszintén a gyermekkori szexuális abúzusról” – szól az alapítók jelmondata. Akik hangsúlyozzák: az elkövető gyakran közeli hozzátartozó vagy ismerős, akiben a gyermek megbízik, sőt nemegyszer cinkosnak érzi magát, így lesz akár egész életén keresztül bűntudata lesz. „Nincs borzasztóbb a hallgatásnál: magányra ítél, és megbetegít. Nem könnyű beszélni róla, sokaknak hosszú időre van szüksége. Ezért jött létre a beszeljrola.hu oldal, ahol mindenki a saját tempójában haladhat előre” – mondta tavasszal Anoni Mara. (Lásd cikkünket: Megelégelt csönd)
•••••••• Most, nyolc hónappal később pedig örömmel meséli, hogy közel kétszáz történetet küldtek már a világ szinte minden tájáról, van köztük fiatal nő és nagymama is, és olyan hölgy is, aki évtizedekkel később a honlapon mesélt először a vele történtekről. Az oldal fórumán tanulságos beszélgetések zajlanak.
KV

2014. szeptember 28.
TOVÁBB ÉLŐ MONDATOK
A cigányok testvéreink, velük való bánásmódunk hitünk próbája – szeptember egyik vasárnapján hasonló gondolatokat tartalmazó, döbbenetes tartalmú és erejű körlevelet olvastak fel a Váci Egyházmegye papjai miséjük végén. A levél aztán külön életre kelt az interneten, szélsőséges indulatokat hozott felszínre. A szerző, Beer Miklós, a Váci Egyházmegye püspöke vele készült interjúnkban azonban nem hogy tompította volna kijelentéseit, de továbbment: „hagyjuk abba az önszórakoztató egyházat, nem ezt várja az Úristen”, „ki kell lépnünk a szolgáltató modellből” – szólította fel egyháza papjait és híveit. (Lásd cikkünket: Bátorságot mindenkinek - Beer Miklós püspök levele nagy vihart kavart)
•••••••• Beer Miklós atya azóta sem bánja, hogy nyilvánosságra hozta a benne évek óta fogalmazódó mondatokat, úgy érzi, jóval több volt a pozitív reakció, mint a negatív, és hogy sokaknak megváltoztatta a véleményét, vagy legalábbis elgondolkodtatta őket. „Mai napig, ha valamilyen társaságba kerülök, szóba kerül a levél, foglalkoztatja az embereket, főleg olyan értelemben, hogy mit lehetne tenni, hogyan kéne segíteni, és ez nagyon jó” – mondja a püspök. Konkrét eredményeket is elkönyvelt a püspök úr kollégáival: újabb tanodát indítottak, közkonyha nyílt és bővült a képzéssel együtt megvalósuló vetőmagprogram is az egyházmegyében, mindemellett konkrét terveket dolgoznak ki kollégáival az állami intézmények felé. Az ünnepek tájékán érdemes újra felidézni Beer Miklós püspök szeptemberi gondolatait, amelyek közül ő a legfontosabbnak azt tartja: Jézus az egyetlen, aki maga választotta, hova szülessen. Az ő példája a hívők számára felelősséget hordoz: nem elfordulni kell azoktól, akik nálunk sanyarúbb körülmények közé születtek, hanem segítséggel fordulni feléjük.  (Beer Miklós karácsonyi üzenetében felszólalt a korrupció, a pártviszály, a hamisság és a politikai fondorlat ellen.)
KA

2014. október 12.
ÖTBŐL KETTŐ
„Nem feltétlenül szakmai, hanem politikai kihívással kell szembenéznem” – nyilatkozta lapunknak a Pesti Magyar Színház igazgatója, Őze Áron, aki hiába pályázott újra az általa kialakított koncepciójú teátrum vezetői posztjára, Zalán Jánost nevezte ki az emberi erőforrások minisztere. (Lásd cikkünket: Újabb színházigazgatót állítottak félre politikai okokból)
•••••••• Azóta leginkább az átadás-átvétel előkészítéséről beszélgetett a leköszönő és az újonnan kinevezett direktor. „Lassan, de biztosan haladunk” – mondja Őze Áron. Az évad első felében nagy sikerrel bemutatott Rév Fülöp, Anyegin és Macbeth, valamint a repertoárdarabok február végéig biztosan műsoron maradnak, ám a második félidő tervezett öt bemutatójából csak kettő (Frankenstein és Harisnyás Pippi) valósul meg – erről már a január 1-jétől regnáló Zalán János döntött. A társulat összetétele tavasszal változhat, ekkor ül le mindenkivel személyesen beszélgetni az új igazgató; ami biztos Göttinger Pál főrendező újév napjától már nem tagja a színháznak. Őze Áron megerősítette: amíg ez a társulat ezzel a repertoárral működhet, nagy örömmel dolgozna velük együtt a továbbiakban is rendezőként/ színészként.
HORNER