Az eltorzult arcú, tömeggyilkosságért körözött csendőr hadnaggyal áll össze az örömlányléttől megcsömörlött nő, hogy kifosszák a gazdag vágóhídtulajdonost. Leszúrják, vízbe fojtják, hiába, túléli. Kell neki a nő! Hogy milyen áron – kiderül Szász János új filmjéből. A hentes, a kurva és a félszeműt e héttől láthatja a magyar nézőközönség. A rendezőt kérdeztük.
– Volt már rá példa, hogy a saját filmjét tárgyalta egy filmes kurzusán?
– Sose fordulhat elő, hogy tanárként a saját munkámat elemezzem. Nem ízléses. Annyi jó film van…
Nagyon örülök, ha a tanítványaim megnézik a munkáimat, annak is örülök, ha nem szólnak róla, annak is, ha leszúrnak, de annak örülök a legjobban, ha megdicsérnek érte.
– Akkor a tanár helyett a rendezőt kérdezem: A hentes, a kurva és a félszemű című film kapcsán melyik elemzési szempontot emelné ki a filmes hallgatóknak?
– Azt, hogy hogyan kell egyensúlyt találni három ennyire szokatlan hős esetében. Hogyan kell megteremteni azt a harmóniát, hogy ne egy ember legyen a főszereplő, hanem mind a három: hogy mind a három sors érdekes és izgalmas legyen, és ahogyan ezek egymással birkóznak egy történetben.
– 1985-ben már vizsgafilmje A Léderer-ügy címet viselte. Hogyan akadt rá erre az 1925-ös bűnügyi történetre, amikor Léderer Gusztáv és Fekete Mária anyagi haszonszerzésből – két kísérlet után harmadszorra végre – megöli Kudelka Ferencet?
– Huszonévesen a dallal találkoztam először: „Lédererné mi van a kosárban? / Kudelkának keze, feje, lába.” A gyilkosságért 1926 novemberében 20 évre fegyházra elítélt nő élt még a ’70-es évek elején, teljesen bolondnak tűnt, ahogy furcsán kifestve éjszakánként perecet és virágot árulva kóricált a Vásárcsarnok környékén. Mindenki tudta, hogy ő a Lédererné, aki iszonyatos gyilkosságot követett el, hogy borzasztó bűn van mögötte.
Heteket töltöttem az Országgyűlési Könyvtárban a periratokat és a korabeli híradásokat olvasva. De huszonévesen, erre mindmáig emlékszem, mert annyira csodálatos érzés volt, nemcsak a bűnügy fogott meg, hanem az, hogy ekkora utazást tudok megtenni visszafelé a múltba.
– A film a megtörtént eseményeken alapul, de például a helyszínt áthelyezte, a Léderert alakító Nagy Zsolt pedig félszemű lett. Változtatott még valamin?
– A filmben lényegében minden változtatás, de mind hűséges! A három alakról az olvasottak alapján bennem az a benyomás alakult ki, hogy nagyon is hasonlóak voltak, mintha ugyanaz az ember lenne három alakváltozatban. Ezeken az alakokon nem változtattam, ezt büszkén állítom.
– Korábbi nyilatkozataiból tudható, a kihallgatásokon a gyilkosságot elkövető Léderer és Fekete Mária egymást mószerolták. Hogyan, és hogyhogy elárulták egymást?
– Ő csinálta, ő mondta, ő adta a kést, ő lőtte le, neki volt az ötlete – teljesen normálisan, úgy, ahogy ma is teszik az emberek hasonló helyzetben: semmit nem vállalnak. De ehhez a magatartáshoz nem kell gyilkosnak lenni, elég egy ellenőr a villamoson, hogy hazudni kezdjünk, másra hárítva a felelősséget… Az emberbe kódolva a van a hazugság és a gonoszság.
– Gonoszság, bűn, gyilkosságok – ezek természetrajzát mutatta meg már számos filmjében (Witman fiúk, Ópium, A nagy füzet). Közelebb jutott a megértésükhöz?
– Igen. Méghozzá a jóság tükrében. A hentes, a kurva és a félszemű alakjai mindegyikében is ott van a lehetőség a megjavulásra. Lédererben, Léderernében és Kudelkában is megvan a szándék arra, hogy másképp éljenek. De nem lehet! Mert a közeg nem teszi lehetővé, nincs pénz, nem lehet megélni… Úgy izgalmas szerintem minden bűn, ahogy Lévi Máté mondja Bulgakov A Mester és Margaritájában: hová lenne az a sok bűn, ha nem lenne jó. A bűn engem már ennek a fényében érdekel. Jobban értem a természetét, van is bennem eufória, hogy megszabadultam tőle, nem akarok többet filmet csinálni belőle.
– A Kudelkát alakító Hegedűs D. Géza szerint költőivé tette a filmet, hogy fekete-fehér. Ön szerint?
– Ennyi brutalitás, amit bemutatunk, színesben túl sok lett volna. Mi pedig azt akartuk, hogy minél többen nézzék a filmet.
– Mégis kint van rajta a 18-as karika.
– Ettől fogják nézni… De ne is nézzék 18 év alatt, mert olyan feszültségek, pillanatok vannak benne, amiket nem árt, ha csak a 18 év felettiek látnak. Bár ha belegondolok, a Harry Potter-filmek mindegyike – végignéztem őket a gyerekeimmel – iszonyatosan brutális részekkel van tele, mégis csak 12-es karikát kapott.
– Akkor mi a színes betétrész funkciója?
– Az a kilélegzés része, azzal a szándékkal készült, hogy egy kis levegőt adjunk a nézőnek. Ez a vörös fényű rész nélkül sokkal fullasztóbb, talán elviselhetetlen lenne a film. Általa kinyílik egy ajtó, kellemes huzat jön be, pedig még nincs vége a filmnek.
– Már a készítése során kiemelték, hogy Hegedűs D. Géza húsz kilót hízott a szerep kedvéért, ám a testi átváltozás mellett érzelmileg/mentálisan is nagy kihívás lehetett az alakítás, különösen Gryllus Dorka számára. Hogyan segítette a megpróbáltatásokban a színészt?
– Nekem, rendezőként az a dolgom, hogy vigyázzak Dorkára a kényes helyzetekben. De mindhármuknak volt mélypontja, ilyenkor a rendező legfontosabb feladata, tudja, megértse, nekik mennyire nehéz, és beszélgetni kell velük erről.
– Mennyire kiszolgáltatott, mennyire saját maga ura Fekete Mária?
– Nehéz helyzetben van egy nő két ilyen férfival. Az egyik csak azt tudja mondani, hogy „ő az enyém”, a másik pedig pénzért meg akarja vásárolni, majd annyira bepörög, hogy saját szenvedélye rabjává válik. Ebben a helyzetben egy gyenge nő nem érvényesül. Dorka az életben is erős nő, és lényeges volt, hogy ez az erő a vásznon is beleköltözzön a figurába. Ő egy prosti, aki véget akar vetni az életének, de megmentik, kap egy lehetőséget, és élni akar vele. Azt mondja: jobb leszek, más leszek! Amikor Léderer azt kérdezi, szűzlány-e, úgy válaszol: igen – erős döntést hoz. De nem tudja végrehajtani, nem sikerül változtatnia! Ez egy ismerős modell 2018-ban is: az embernek szándéka, hogy csavarjon egyet az életén, hogy megpróbálja külföldön, másik munkahelyen stb., de ez nehéz vagy lehetetlen. Ő is belesodródik a szörnyű helyzetbe, a gyilkosságba. Nem akarja megölni Kudelkát, aki viszont meg akarja erőszakolni, az életét védve aztán ellene fordítja a kést.
– Több filmtervéről is beszélt az elmúlt években, melyiket váltja valóra legközelebb?
– Jó, ha vannak tervei az embernek. Ezek többnyire külföldi filmek, hol vannak, hol nincsenek, akár a lavina, úgy mozognak, beleszólásom a finanszírozásukba nincsen. Nekem a legfontosabb, hogy Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét vászonra vigyem.
"Lédererné, mi van a kosárban?
Kudelkának keze, feje, lába."
(Kritikánkat a filmről a Vasárnapi Hírek 20. oldalán olvashatja.)
Szász János
Balázs Béla-díjas színházi és filmrendező, dramaturg március 14-én tölti be 60. életévét. A Színház- és Filmművészeti Egyetem docense. Tanított és rendezett az Amerikai Egyesült Államokban; Moszkvában a Csehov Művészszínházban 2011 óta játsszák A Mester és Margarita-rendezését. 2012-ben dokumentumfilmet forgatott az USA-ban a Dresden Dolls punkrockzenekar turnéjáról. Az Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmjével a 38. Magyar Játékfilmszemle legjobb rendezői díját, A nagy füzettel a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a Kristály Glóbusz-díjat érdemelte ki. Utóbbi alkotás az Oscar-díjra érdemes idegen nyelvű filmek kilenc tételes listájára is bekerült 2013-ban. Legújabb színházi rendezésének bemutatója január 6-án volt a Kecskeméti Katona József Színházban, Csehov Ványa bácsiját vitte színre.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!