Nem migránsterror – A magyar kormány veszélyt vizionálni tud, de képes-e egy válsághelyzetet kezelni? - A láthatatlan bank esetleges terrorista-kapcsolatait csak beépülő ügynökök deríthetik fel – Pintér Sándor a „leggyengébb láncszemről”... - A magyar szolgálatok képtelenek voltak felderíteni a terror-készülődést.
„Mire megy a zsebes a terroristával szemben?” címmel olvasható az október elsején megjelent Vasárnapi Hírekben munkatársunk, Nagy B. György interjúja Laborc Sándorral, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójával.
Többszörös rendszerhiba bénítja meg a titkosszolgálatokat, úgy tűnik, nincs érdemi információcsere a külföldi szervekkel, illetve leállt a bűnügyi hírszerzés. - Egy utalási rendszer feltérképezéséhez és egy informátor pastu nyelven való beszervezéséhez kevés a kommandós és a „zsebes” szaktudás.
Az interjú a friss VH-ban jelent meg.
Ajánlónkban ízelítőül néhány háttérinformációt gyűjtöttünk össze cikkünkből:
Azt, hogy valami nem rendeltetésszerűen működik,
mutatja, hogy a belga és a francia hatóságok jogsegély keretében voltak kénytelenek információkat kérni a magyar szolgálatoktól. Mert ez már a folyamat vége – a külföldi hatóságok felgöngyölítették az ügyet, és a magyar vonatkozású információkat ellenőriztették a magyar szervekkel. Akik képtelenek voltak előzőleg bármilyen információt szerezni a terroristákról.
Pintér tudja
Hogy a magyar terrorelhárítás nem dübörög, azt Pintér Sándor is elismerte. A belügyminiszter ugyanis arról beszélt május végén, hogy kétmilliárd forint többletforrást kaptak a szolgálatok (többek között a TEK), mert Magyarország, „a leggyengébb láncszem veszélyben van”.
A láthatatlan bank. Erős hit és bizalom, hogy nem lopják el a pénzt – erre az elvre épül az arab világ egyik legfontosabb átutalási rendszere. A Hawala gyakorlatilag mellőzi a pénzmozgást, így szinte lekövethetetlen, csak klasszikus beépülős-ügynökös titkosszolgálati módszerekkel deríthető ki, kinek és mennyi pénzt „postáztak”. A szisztéma lényege, hogy a feladó átadja a továbbítani kívánt summát egy Hawala-ügynöknek, ezt követően kap egy jelszót. Ezt a „kódot” a feladó eljuttatja a pénz címzettjének, a Hawala- ügynök pedig egy, a kedvezményezett közelében működő kollégájának. Utóbbitól veheti fel a pénzt a címzett, ha megadja a jelszót.
Bázisország
Egyfajta logisztikai bázisként használták a párizsi és a brüsszeli merénylők Magyarországot, így summázta Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának fideszes elnöke annak az eljárásnak az eredményét, amire a francia és a belga hatóságok kérték a magyar szerveket (úgynevezett jogsegélyszolgálat keretében). A kormánypárti politikus úgy vélte, több tucat 15–30 fős terrorista sejt érkezhetett Európába a menekültek áradatával, a magányos, potenciális merénylők létszáma pedig akár több ezerre is rúghat.
A jelek szerint a kabinet szívesen emeli a népszavazás előtt a félelem tétjeit, ám arról nem beszél, hogy a merénylők részben a kormány politikájának, illetve a szolgálatok hozzá nem értésének köszönhetően használták Magyarországot. A merénylők ugyanis a határzár felállítása előtt egy héttel érkeztek meg, amikor a kormányzat célja az volt, hogy a menekülteket mielőbb átlapátolja Ausztriába és Németországba, így a magyar hatóságok leginkább a félrenézést gyakorolták. És miközben menekültek tízezrei keltek át az országon, a titkosszolgálatok nem rendelkeztek megfelelő információs bázissal, ugyanis az említett terroristák hotelben laktak, telefont vettek, pénzt hívtak le stb. A most lezárult nyomozás pedig azért lehetett eredményes, mert a magyar hatóságoknak szinte csak ellenőrizniük kellett a francia és a belga adatokat. Épp ezért joggal merül fel a kérdés: hogy miközben a veszélyt hatékonyan vizionálja a kormányt, képes-e egy válsághelyzetet kezelni. A jelek szerint a válasz: nem.
Nem migránsterror
Nem köthető iszlamista szervezetekhez vagy a menekültekhez a Teréz körúti robbantás – ezt a két rendőrt megsebesítő detonáció után négy nappal deklarálta a kormányfő. Ugyan közben a rendőrség tájékoztatta a nyilvánosságot (az első sajtótájékoztatót húsz órával a szögbomba élesedése után sikerült összehozni), ám az esetleges elkövetőkről és feltételezhető motivációjukról nem beszélt, csak arról, hogy rendőröket akartak kivégezni. Nem csoda, hogy a kvótanépszavazást egy héttel megelőző robbanás nyomán áradtak az összeesküvés-elméletek. Számos teória azzal számolt, hogy előre megrendezett merénylet volt – kormányzati megrendelésre. Most a tervszerűséget feltételező konteók utolsó eleme is megdőlt: ugyanis a szándékosságot sokan azért látták igazoltnak, mert a detonáció időpontjában nem volt ott a kapualjban élő hajléktalan. Akit sikerült megtalálni – és Orbánt támasztotta alá. Állítása szerint annyira legyengült, hogy muszáj volt melegért és gyógyszerekért a szállóra vonulnia. Jelen állás szerint a rendőrség annyit közöl, hogy magyar és horgászsapkás személy lehetett a merénylő, és egy nőt is keresnek, aki akár a tettestársa is lehet. Azt viszont egyelőre senki nem magyarázta meg, hogy a csőbomba felrobbanása után hogyan ért szinte másodpercek alatt a helyszínre a rendőrség, illetve azt sem, hogy az egyik elsőként kihallgatott szemtanútól miért kérdezték azt: hallott-e Allah Akbar kiáltást?
„Mire megy a zsebes
a terroristával szemben?” - Az interjú Laborc Sándorral a friss VH-ban jelent meg.
A Vasárnapi Hírek már szombaton megjelent, és most a nyitva tartó árusoknál a hétvégén és a jövő héten is, péntekig megvásárolható. Előfizetőinknek már szombaton házhoz visszük!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!