A trafiktörvény az állami korrupció egyik mintapéldája. Ez nem politikai állásfoglalás, hanem a korrupcióval foglalkozó nemzetközi hálózat, a Transparency International magyarországi vezetőjének szakvéleménye. Alexa Noéminek tettük fel kérdéseinket.
– Hogy nevezzük azt, amikor egy érdekcsoport olyan törvényt alkot, amelyből anyagi haszna lesz, majd a jogszabályt tovább módosítják, hogy még jobban járjanak?
– Korrupciónak. Nettó korrupciónak.
– A trafiktörvényről beszélünk, amely által a kormány kedvezményezettjei, a rokonok és barátok igen jól járnak. Lázár János bár beismerte az összejátszást, mégsem lát ebben kivetnivalót.
– Máshol egy ilyen kijelentést lemondás követ. Ami történt, azt a szakirodalom state capture-nek hívja: amikor az állam egy érdekcsoport fogságába kerül. A politikai centralizáció azonosítja, kik a barátok, s a közpénzek elosztásában ezt figyelembe is veszik.
– Egyedi eset?
– Sok helyen torzul a piac, nem csak ebben a konkrét trafikügyben. Átláthatóságra lenne szükség. Különben marad a jogbizonytalanságot és a kiszámíthatatlanságot növelő ördögi kör, amelyhez a cégek nem tudnak alkalmazkodni.
– És meddig még?
– Mindez csak akkor szűnik meg, amikor a gazdasági helyzet már annyira ellehetetlenül, hogy a politikai, gazdasági szereplők, az üzleti szektor gazdasági ereje és a civilek kikényszerítik a változást. Az a baj, hogy nem látszik olyan politikai erő, amely hatásosan fellépne a korrupció ellen. És óriási probléma, hogy nincs lobbitörvény. Így egyelőre marad az internet ereje és a civil állampolgári aktivitás.
– S mindez mire elég?
– A Transparency International más civil társaságokkal együtt hétfőn a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz fordul adatigénylésért. Ezt egyébként bárki megteheti. A bírálat menetét és a pályázatokat szeretnénk megkapni. Célunk, hogy kiderüljön, kik és milyen alapon döntöttek a pályázatokról. A lobbitörvény hiánya miatt az ellen, hogy a jogalkotás egyetlen érdekcsoportnak kedvez, sőt, erre az egy csoportra szabva hoznak jogszabályokat, nem tehetünk semmit. Nincs ugyanis jogi eszközünk. Viszont a pályázati rendszer átláthatóságáért jogi eszközökkel is tudunk küzdeni.
– És mi lehet az eredmény?
– A legpesszimistább verzió szerint elérjük, hogy nyilvánosabb lesz a pályáztatás, a legoptimálisabb esetben viszont azt is kideríthetjük, volt-e összejátszás a pályázók között, ha igen, akkor a versenytörvény alapján tovább tudunk menni. Legvégső esetben akár a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!