Ötvenhatmilliárd havonta - Véletlenül sem éri meg - Dohányozz, és fizess többet!

Júniusban majdnem 693 millió szál cigarettát szívtak el a magyarok, miközben elfogyasztottak még 471 tonna (sodorni való) dohányt és 45 millió szál szivarkát is. Ezekért pedig 56,5 milliárd forintot hagytak a nemzeti dohányboltokban.

A dohányosok százmilliárdos bevételhez segítik a költségvetést, ám sokba kerül a gyógyításuk is. Egyelőre alig van hatása a dohányzást visszaszorítani akaró intézkedéseknek, noha az EU-s irányelvek miatt a kormány drasztikusan emeli az árakat.

A KSH szerint a kiskereskedelmi forgalom azért nem csökkent a folyamatos áremelkedés mellett, mert az értékesítés „fehéredése” miatt megduplázódott a „látható” dohányforgalom.

A KSH munkatársa, Pásztorné Stokker Erzsébet szerint 2009-ben a 15 évesek és idősebbek 30,8 százaléka dohányzott, 2014-ben már csak 27,5 százaléka. Az adatok tehát a dohányosok „fogyását mutatják”, bár a kis különbség miatt ez még a statisztikai hibahatár közelében is lehet.

A legfiatalabbak – azaz a 15-17 évesek – közül az „alkalmi füstölők” morzsolódtak le: ennek a korcsoportnak korábban 8,6 százaléka cigarettázott, most már csak 1,2. Az viszont nem öröm, hogy ugyanebben a „korkörben” a rendszeres dohányzók aránya meg sem rezzent, maradt 17 százalék körül.


Véletlenül sem éri meg

Az évi mintegy 130 ezer haláleset közül minden hatodik, 21-22 ezer közvetlenül a dohányzásra vezethető vissza. A dohányosok amúgy is 15 évvel rövidebb ideig élnek, aki pedig már 20 éve cigarettázik, 75 százalék az esélye valamilyen rákos megbetegedésre. Bodrogi József egészségügyi közgazdász egy másik fontos szempontot is említ.

A szakember biztos benne, hogy – a korai halálozás miatti gazdasági kiesés jelentette indirekt költséget is ide számítva – akár 80 milliárd forinttal több egészségügyi kiadást jelentenek évente az államnak a dohányosok, mint amennyit a káros szenvedély adója hoz az államkasszának.

Tavaly az utóbbi bevétel 420 milliárd forint volt.

A dohánypiac idei, várhatóan rekordot döntő „jó éve” nem tölti el Bodrogi Józsefet örömmel. Igaz, az pozitívum, hogy szerinte csak az árak emelkedése miatt kaszál a „nikotiniparág”, a fogyasztás ugyanis szerinte csökken.

A cigarettáé mindenképpen, bár igaz, hogy sokan ehelyett az olcsóbb – egy szálra számítva mintegy felébe kerülő – vágott dohányból sodort cigire tértek át.

Ez Bodrogi József szerint jelentős veszélyforrás, mivel a vágott dohányt vásárlók 99 százaléka nem vesz filtert, így szűretlenül jut a szervezetükbe a dohányfüstben található káros anyagok tömege.

Pozitívumként említette viszont a szakember, hogy a korlátozott hozzáférhetőségű és szigorú életkori tiltás mellett működő nemzeti dohányboltok miatt csökkent a 14–18 éves korosztályban a dohányzást kipróbálók aránya, ahogy a dohányzás nyilvános helyekről való száműzése miatt a passzív dohányzás számlájára írható halálesetek száma is mérséklődött.

A fiatal felnőttek között, a 18–23 éves korosztályban azonban némileg emelkedett a dohányosok aránya, különösen a nők körében. De a szakember szerint ezt a jelenséget is vissza lehetne szorítani, többek között az oktatási intézményekbe, „házhoz vitt” leszoktató programokkal. Ugyan egyesek „egészséges alternatívaként” emlegetik az e-cigarettát, de a szakember szerint hatásairól ma még keveset tudni. Abban azonban biztos, hogy az e-cigaretta is káros: a dohány helyett ebből szívott folyadék kémiai összetételét és előállítását a veszélyes dizájnerdrogokéhoz hasonlította.


Dohányozz, és fizess többet!

„Bár az utóbbi évek intézkedéseinek van látható jele, az állam mégsem segíti igazán a leszokásban a dohányosokat, elsősorban csak az évi több százmilliárd forintnyi adóbevételt látja” – értékelte a helyzetet kérdésünkre Mucsi János tüdőgyógyász-belgyógyász főorvos. A szakember (egyben a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért egyesület elnöke is) előrelépésnek nevezte, hogy vannak a leszokást támogató rendelések, de ezekben csak korlátosan lehet részt venni. Egyrészt elégtelen az egészségbiztosítási finanszírozás miatt, másrészt csak tüdőgondozókban végezhetik a rendeléseket, miközben ha a többi orvos is beszállhatna a programba, akkor sokkal több – akár nyugdíjas – doktor segíthetne sokkal több páciensnek. Nagy-Britanniában például térítésmentes a dohányosok számára az egyik legnépszerűbb leszokást támogató gyógyszer, amit itthon az OEP nem támogat, így havi adagja 20 ezer forint.

Persze minden pénzkérdés – ismerte el a szakember, de a pluszforrás előteremtésére is van javaslata: ha a jelenlegi adótartamon felül plusz egy százalékkal növelné az állam egy doboz cigaretta árát, az éves szinten már akár 6 milliárd forint bevételt jelentene, amiből nagyon hatékony és széles körű, leszokást támogató programokat lehetne indítani. Másik javaslata, hogy a dohányosok fizessenek magasabb egészségbiztosítási járulékot, hiszen nekik nagyobb az esélyük az agyvérzésre, infarktusra vagy mélyvénás trombózisra, így sokkal többe is kerülnek az ellátórendszernek.

A például Svájcban már alkalmazott rendszer a magasabb egészségügyi kockázatot figyelembe véve úgy működhetne, mint az autók kötelező biztosításánál: minél felelőtlenebb vezető valaki, minél több balesetet okoz, annál magasabb a díj. Igaz, Mucsi János a biztosítási díj emelését csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha a leszokást támogató rendelések és az azt segítő gyógyszerek – jelentős OEP-támogatás mellett – az ország teljes területén elérhetőek lennének.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!