Négy évtizedes történetének legsúlyosabb válságát éli a demokratikus Spanyolország. A korszak az 1977-es első szabad választásokkal kezdődött – és talán vasárnap le is zárul a katalán függetlenségi népszavazással.
A madridi kormány eltökélt, hogy megakadályozza a referendumot. Megbízottja, Enric Millo már kedden bejelentette, hogy a teljes választási logisztikát lebontották, így „nem lesz effektív népszavazás”.
A hatóságok adminisztratív-rendészeti intézkedésekkel próbálják ellehetetleníteni a törvénytelennek minősített szavazást. Tisztviselőket vettek őrizetbe, szavazócédulákat foglaltak le, szétkergették a választási bizottságot, letiltották a gyakorlati tudnivalókat ismertető honlapokat és a népszavazási küldemények postai kézbesítését. Előre közölték, hogy a rendőrök már péntek délután megszállják azokat az iskolákat és hivatalokat, ahol a szavazóhelyiségeket rendeznék be. A katalán rendőrséget, a Mossos d’Esquadrát a belügyminisztérium közvetlen felügyelete alá vonják, más országrészekből erősítést vezényelnek a régió fővárosába, Barcelonába. És ha még ez sem volna elég, az ügyészség büntetéssel fenyeget mindenkit, aki részt vesz a népszavazáson. A közalkalmazottakat bűnpártolás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés címén is vád alá helyezhetik.
A kormány így is nyugtalan, Mariano Rajoy miniszterelnök lemondta részvételét a tallinni EU-csúcson. A rendőri akciók ugyanis nem oldottak meg semmit, csak tovább mérgesítik a helyzetet. Katalán nacionalista politikusok szerint a hatalom fellépése a Franco-diktatúra elnyomását idézi. Ez persze vaskos túlzás, és tovább szítja az indulatokat. A 80 évvel ezelőtti polgárháborúnak alig maradt élő tanúja, ám a tragédiát nagyon is elevenen őrzik a családi emlékek. Franco generalisszimusz, aki hatalmát saját megfogalmazása szerint „bajonettekre, nem holmi álszent választásokra” alapozta, évtizedeken át üldözte a katalánokat: az autonóm intézményeket, a nyelvet betiltotta. Aktivisták ezreit ölték meg vagy üldözték el uralma idején.
A katalán kormányzat kitart amellett, hogy – így vagy úgy – szavazni fognak vasárnap, és ha az igenek kerülnek többségbe, akkor 48 órán belül kikiáltják a függetlenséget. Arra pedig mérget vehetünk, hogy a leadott szavazatok többsége sí lesz, mert ugyan ki más tenné ki magát a hatósági zaklatásoknak, mint az elszakadás legvérmesebb hívei? Nyíltan kiállt az önrendelkezés mellett a világszerte legismertebb katalán „márkanév”, a nemzeti büszkeséget megtestesítő futballklub, az FC Barcelona is (lásd írásunkat a szeptember 30-i Vasárnapi Hírek 28. oldalán, "Hová húz a katalán szív?" címmel).
Persze ne legyünk naivak: a vita nemcsak önrendelkezésről, nemzettudatról, történelemről szól, hanem pénzről is. Nagyon sok pénzről. Spanyolország ugyanis rengeteget veszítene a szakítással. A Dunántúlnál kisebb Katalónia a hatalmas ország leggazdagabb régiója, a spanyol gazdaság motorja: a bruttó nemzeti termék csaknem ötödét termeli. A munkanélküliség is jóval alacsonyabb az országos átlagnál (13, illetve 17 százalék). Katalónia adja az export negyedét, húzóágazatai a hús-, gyógyszer- és vegyipar. Jelentős autógyártó (Volkswagen, Nissan). Fontos kikötői vannak. Barcelona és a tengerparti Costa Brava a világ legnépszerűbb turisztikai célpontjai közé tartozik. Katalónia élen jár atomfizikai, genetikai, neurológiai, sejtbiológiai kutatásokban; az öt legjobb spanyol egyetemből három katalán. Ráadásul Katalónia nettó befizető a közös kasszába: madridi számítás szerint 10, barcelonai matek szerint 16 milliárd euróval többet fizet a központi költségvetésbe évente, mint amennyit visszakap onnan.
„Barcelona francia, olasz, mediterrán, és mindenekelőtt Barcelona. A feliratok, használati utasítások, gyerekkönyvek, újságok mind katalánul íródnak, még a parkolóautomaták szövegei is. A spanyol nemzetről itt tudni sem akarnak”
Geert Mak holland történész, író (2004)
Katalán história: hatalmak, háborúk, házasságok
9. század Barcelonai grófság. Ütközőövezet a Frank Birodalom és az ibériai mórok között.
12. század A Katalónia név megjelenése. Egyesülés Aragóniával.
14–15. század Tengeri hatalom. Hódítások a Földközi-tengeren: Szicília, Szardínia, Nápoly.
1469 Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házassága, létrejön a spanyol királyság.
1492 Amerika felfedezésével az Atlanti-óceán válik a fő hajózási útvonallá, Katalónia hanyatlása.
1640–52 Lázadás IV. Fülöp spanyol király hadiadói ellen, a köztársaság kikiáltása, a felkelést leverik.
1716 Katalóniát közvetlen madridi uralom alá helyezik a spanyol örökösödési háború után. V. Fülöp megvonja hagyományos jogaikat, betiltja a nyelvet.
1812–13 Napóleon rövid uralma, utána ismét spanyol fennhatóság.
19. század Iparosítás, gyors gazdasági fejlődés. A katalán nacionalizmus születése.
1913 A négy katalán tartomány korlátozott önkormányzatot kap.
1931 Spanyolország köztársaság, autonóm katalán kormányzat.
1936–39 Polgárháború. A katalánok a köztársaság oldalán harcolnak.
1939–75 Franco fasiszta diktatúrája, a katalán intézmények, nyelv és kultúra elnyomása.
1977–79 Demokratikus átmenet. Katalónia „autonóm közösség”, a katalán hivatalos nyelv.
2006 Az új statútum nemzetként határozza meg a katalánokat, az alkotmánybíróság megsemmisíti ezt.
2012 Másfél milliós függetlenségi tüntetés Barcelonában.
2014 A résztvevők 80 százaléka az elszakadásra voksol egy nem kötelező érvényű népszavazáson.
2015 A szeparatisták választási sikere, a katalán parlament határozatban támogatja a függetlenséget.
2017. június. Carles Puigdemont kormányfő kiírja a népszavazást október 1-jére.
19%
Katalónia részesedése
a spanyol GDP-ből
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!