Nincs alku! A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) népszavazást kezdeményez, ha a parlament elfogadja a boltok vasárnapi zárva tartásártól szóló törvényt. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára nem tudja, de nem is akarja titkolni felháborodását.
– Mi tesz a VOSZ, ha az Országgyűlés rábólint a boltok vasárnapi zárva tartására?
– Népszavazást kezdeményezünk, azaz aláírásgyűjtésbe kezdünk. 200 ezer szignó kell ahhoz, hogy ki is írják a referendumot.
– Össze tud szedni ennyit a VOSZ?
– Minden civil szervezet és szakszervezet csatlakozhat, csak politikai pártokat nem látunk szívesen.
– A kormánypártok nagyon szigorú feltételekhez kötik egy ilyen népszavazás megtartását.
– Már egyeztettünk alkotmányjogászokkal, feltehető a népszavazási kérdés a boltok vasárnapi zárva tartásáról. Várhatóan december közepén szavaz a parlament, és március 15-tól lép hatályba az új szabály. Pont akkor, amikor amúgy is tömegrendezvények vannak, és közelegnek a húsvéti ünnepek, tehát ez az időzítés kedvez nekünk. Amikor elbocsátott dolgozók lepik majd el az utcákat, akkor megbánja a kormány ezt a szörnyűséges törvényjavaslatot. Ami amúgy annyira rossz, hogy semmi értelme egyezkedni róla, ráadásul a Gazdasági Minisztérium saját magát járatja le vele, ugyanis nem tudok olyan közgazdasági érvet, amely alátámasztja.
– Ezt a véleményt képviseli a teljes szakma is?
– Igen, mindenki ellene van. A mértékadó munkaadói szövetségek a VOSZ álláspontját képviselik, azaz minket támogat a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége, a Magyar Iparszövetség és a Kiskereskedők Szervezete is. A versenyszférában jelen lévő érdekvédők közül a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete, a Liga is zárvatartás-ellenes.
– Tüntetni is készek?
– A tüntetés nem a mi stílusunk, nem fogunk polgári engedetlenséget szítani. Lehet, hogy a kormány nem tiszteli a jogot, de mi igen. Bár nem érdemlik meg, de mi csak törvényes eszközökkel küzdünk.
– Milyen „személyi” következményei lehetnek a bezárásoknak?
– A kereskedelemben 530 ezer ember dolgozik, ebből 350-360 ezernek van munkaviszonya, közülük százezres az a tömeg, akiket elbocsáthatnak, de a bércsökkentés mindenkit érint, mert nem lesz vasárnapi pótlék. Érintettek a fuvarosok, a beszállítók, a takarítók és egyéb kiszolgáló, járulékos munkavállalók. Komoly értékesítési és beszállítói bajok lesznek.
– Azért valaki csak jól járna, ha bevezetnék a tervezetet…
– Azok a cégcsoportok, amelyek versenyképtelenségük miatt érdekeltek a zárva tartásban.
– Azaz?
– A CBA, a Coop, a Real, amelyek a saját önkizsákmányolásuk árán próbálnak a piaci versenyben helytállni. A javaslat egy merénylet a multinacionális láncok ellen, azokat akarják kivéreztetni, pedig magyar árut árulnak, itt adóznak, nem foglalkoztatnak feketén, viszont 80 ezer magyar munkavállalónak adnak munkát. Komoly logisztikai hátterük van ezeknek a multiknak, tehát várhatóan a kormányzat leértékeli a vagyonukat, majd a magyar állam megmenti őket: azaz megveszi és átjátssza a haveroknak, ahogyan az a trafikokkal és a takarékszövetkezetekkel is történt.
– Azzal vádolják, hogy a multik fogadatlan prókátora.
– Szó sincs róla, bár vannak a VOSZ-ban multinacionális cégek is, de a többségük hazai vállalkozás. Arról van szó, hogy durván beleszólnak a versenybe a piacgazdaságtól idegen módszerekkel, amelynek a vásárlók és a dolgozók látják majd a kárát. Ha a magyar kormány olyan fontosnak tartotta a kis- és középvállalkozások sorsát, feltőkésíthette volna azokat az elmúlt években. A nagy nyugati hipermarketek mintájára épülhettek volna magyar hiperek is. E helyett most az erősebbek lábát akarják levágni.
– A zárva tartás mellett érvelők a nyugat-európai példákat említik.
– Igen, de mind sántít. Például a német gazdaság olyan messze van a magyartól, mintha a futballteljesítményt hasonlítanánk össze. A német és a magyar futball annyiban hasonlít, hogy zöld a fű. Ráadásul Ausztriában és Németországban 50 éve társadalmi konszenzus alapján született meg a döntés, amelyre egy erős gazdaság adott alapot. Egyébként több országban már a lazításon gondolkoznak: Franciaországban decemberben döntenek róla, Németországban tartományi szabályozásba került a zárva tartás az állami helyett, Ausztriában is oldják a zárva tartást, Szlovákiában pedig leszavazták az ötletet. Olyan katolikus országokban, mint Portugália, Írország és Lengyelország, minden nyitva van. Tehát álságosak a zárva tartás melletti gazdasági és ideológiai érvek is.
– Egyeztetett a kormány a VOSZ-szal, a legnagyobb munkáltatói szövetséggel?
– Nem, de a Nemzetgazdasági Minisztériumból Glattfelder Béla államtitkár úrral többször találkoztunk, hétfőn is fogunk, de az álláspontunk egyértelmű: vonják vissza a törvényt. A Munka törvénykönyve módosításának javaslatai ott vannak Czomba Sándor államtitkár úrnál is, de senki nem foglalkozik vele érdemben. Magasabb vasárnapi pótlékot, két vasárnapi munkaszüneti napot javaslunk, s azt, hogy a két „munkás vasárnapról” a munkaadó és a munkavállaló döntsön.
„Népszavazásra, társadalmi összefogásra buzdítunk mindenkit, a civilekkel együtt képzeljük el a továbbiakat” – mondta lapunknak Demján Sándor a vasárnapi zárva tartás javaslatáról.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
