Múlt pénteken 23 óra 10 perckor Binali Yildrim török miniszterelnök bejelentette a tévében: a „párhuzamos állam” áll a Recep Tayyip Erdogan elnök elleni puccs hátterében. Tette ezt úgy, hogy a katonaság hivatalosan csak 15 perccel később vállalta magára a történteket.
„Az egész arról szólt, hogy a népet Fethullah Gülen ellen hangolják” – nyilatkozta lapunknak Ömer Almak, a budapesti Dialógus Platform elnöke. A finomhangolás után nem kellett sokat várni arra, hogy a török kormány meg is nevezze a bűnbakot. Már szombaton azzal vádolta Erdogan elnök Gülent, hogy ő tervelte ki – pennsylvaniai otthonában – a hatalmát megdönteni igyekvő manővereket. Majd az Amerikai Egyesült Államokkal hagyományosan jó viszonyt ápoló NATO-tagország legfelsőbb vezetésétől szokatlan hangnemben kérte az imám kiadatását.
De kicsoda Gülen? Erdogan elnök jó barátja – volt egészen 2013-ig, onnantól viszont a török kormány éppen olyasmivel vádolja a mérsékelt iszlámot és a filantrópiát hirdető imámot, amivel szekuláris elődje tette: egy párhuzamos államigazgatási struktúra kiépítésével, amely a kormány ellen tör.
Gülen imám majdnem ötven éve alapította meg a hizmet mozgalmat (a szó jelentése magyarul: szolgálat), melynek fő célja az volt, hogy a modern világban is támpontokat adjon a híveknek ahhoz, milyennek kell egy muszlimnak lennie. A hizmet az emberek iránti odaadást és a békét hirdette, így az elkövetkező években számos iskolát és segélyszervezetet hoztak létre. Az évek során a mozgalom meglepően nagyra nőtt, és követői egész magas pozíciókba jutottak a közigazgatásban, a médiában vagy épp a katonaságban, és ez kiváló alapot ad az összeesküvés-elméleteknek. A hizmet intézményei a világ 170 országában vannak jelen, és csak Törökországban mintegy 400 iskolát tartanak fenn. Az országban több millióra becsülik a hizmet-szimpatizánsok táborát, amelyet jelentősen gyarapítanak azok, akik a mozgalomnak köszönhették, hogy iskolába járhattak és kiemelkedhettek abból a társadalmi közegből, amelybe születtek. Gülen mozgalmának másik fontos üzenete a vallások közti párbeszéd: az imám ennek szellemében rendszeresen tartotta a kapcsolatot zsidó rabbikkal és katolikus papokkal, mikor még Törökországban élt, 1998-ban II. János Pál pápával is találkozott. Ahogy Ömer Almak fogalmazott: „kevés olyan muszlim vezető van, aki ennyire nyitott lenne a többi vallás felé”.
Gülen és a hizmet kezdetben azoknak szúrta a szemét, akik Kemal Atatürk szellemi örökségének megfelelően a szekuláris államban hittek. Gülen az akkori miniszterelnök javaslatára és egészségügyi problémái miatt 1999-ben az USA-ba emigrált.
Egy évvel később távollétében pert indítottak ellene Törökországban, ahol azzal vádolták, hogy egy párhuzamos állam kiépítésén munkálkodott. 2006-ban felmentették, majd két évvel később a legfelsőbb bíróság is megerősítette az ítéletet. Ugyanakkor a bírói döntésekben szerepet játszhatott az is, hogy 2003-ban a Jog és Fejlődés Pártja (AKP) győzött a választásokon, és Erdogan akkoriban még Gülen támogatására is számíthatott.
A Gülen-párti média előszeretettel tárta fel azokat a történeteket, amelyek katonai vezetők, akadémikusok vagy üzletemberek államellenes szervezkedéseiről szóltak.
Ahmet Sik oknyomozó újságíró 2011-ben jelentette meg Az imám hadserege című könyvét, amelyben a gülenisták hatalmas hálózatáról írt. Még abban az évben terrorizmus gyanújával letartóztatták, és csak egy évvel később függesztették fel az ellene folyó eljárást és engedték az írót szabadon.
Ám ekkorra már kezdett Gülen és Erdogan viszonya megromlani, mivel az imám, illetve a hozzá köthető médiumok és személyiségek egyre élesebben bírálták az akkor még miniszterelnöki pozícióban lévő politikus egyre autoriterebb lépéseit és a politikai iszlám gondolatát. A végső szakítás 2013- ban következett be, mikor a hizmethez köthető médiumok – például a legnagyobb példányszámú Zaman napilap – feltárta az Erdogan-kormány korrupciós botrányait. Bár négy érintett miniszter a felelősségét vállalva lemondott, a kormánypárti médiában rágalomhadjárat indult Gülen ellen. „Erdogan egyetlen célja, hogy elterelje az emberek figyelmét saját pártja korrupciójáról, egy bűnbakot teremtve” – mondta a Dialógus Platform elnöke. A médiahadjárat csúcspontjaként idén tavasszal a Zamant is „állomosították”, így már a neves lap is az erdogani szólamokat fújja.
Noha Gülen a leghatározottabban elítélte a múlt heti puccskísérletet, és kifejtette, az elmúlt ötven évben ő is rengeteget szenvedett a katonai hatalomátvételektől, az erdogani propaganda annyira hatásosnak bizonyult, hogy az imám amerikai otthona közelében is tüntetett az USA-ban élő törökök egy csoportja. A kormány pedig hivatalosan is benyújtotta a kiadatási kérelmet, melyet az amerikai hatóságok jelenleg vizsgálnak.
És ebben a vizsgálatban nyilván nem elhanyagolható szempont, hogy a NATO-tag Törökországban amerikai nukleáris fegyverek állomásoznak, egy olyan bázison, amelynek parancsnokát a puccsban való részvétel miatt letartóztatták.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!