Bankbetétek alkonyát és részvények bukdácsolását hozta az idei esztendő. Bár jó ötletnek tűnt az állampapír-vásárlás, a legjobban mégis azok jártak, akik a dunyhába dugták a pénzt. Csak jól kellett devizát választani.

Éppen százéves volt idén a modern amerikai dollár – és nálunk úgy lett az óesztendő legjobb befektetése, hogy számlát sem kellett nyitni hozzá. Akár a sarki pénzváltónál is megtehettük tétjeinket. Miközben a devizahitelesek a svájci frank kurzusát figyelték, a fizetésük és nyugdíjuk vásárlóértéke miatt aggódók pedig az euró árfolyamát tartották szemmel, csendben tarolt a zöldhasú. Januárban 215 forintos dollárral indult a történet, s 250-ig meg sem állt az árfolyam. Magyarán, aki év elején, vagy nyáron dollárt vett, nagyon jól járt.

Hogy miért épp Magyarországon lett ebből ekkora sztori? Nos, azért, mert a tengerentúli jegybankárok dollárerősítő és európai kollégáik eurógyengítő lépéseihez itthon még egy harmadik láb is csatlakozott. Nevezetesen a Magyar Nemzeti Bank kamatvágásai, melyek a forint alól húzták ki a sámlit.

Ha vetünk egy pillantást a három lábra, akkor azt látjuk, hogy a dollárt fűtik az amerikai kamatemelési várakozások, az eurót gyengíti az európai pénzügyi lazítás prognózisa, míg a forint esetében további kamatvágásról, s gyengülő kurzusról szólnak a spekulációk. Más szóval, nem csak tartani érdemes most a dollárt, de talán még vásárolni is, ha mindenáron a dunyhában tartott megtakarításokra esküszünk.

Kiábrándító volt a magyar tőzsdét vezető négy nagyvállalat idei teljesítménye. A Richter leányvállalata és az OTP leánybankja rengeteget veszített az orosz–ukrán válságon, a lakossági bank ráadásul a devizahiteles mentőcsomagból is tetemes részt vállalt.

A MOL még mindig nem keveredett ki a Hernádi-ügyként elhíresült horvát kalandból, míg a Magyar Telekom leginkább a különadóktól szenved. Az is igaz, hogy most mind a négy papír olcsó.

Igen ám, de ha mindegyikhez ilyen jutányos áron lehet hozzájutni, melyiket válasszuk? A bankrendszer annyira bögyében van a jelenlegi kormánynak, hogy az OTP-től még az orosz válság enyhülése után sem várhatunk túl sokat a következő években. A sokáig osztalékpapírként tündöklő Magyar Telekom jövőre még biztosan nem fizet osztalékot. A MOL 11-12 ezer forint között már kezd érdekes lenni, pláne, hogy az Orbán-kormány pár éve még ennek kétszereséért vásárolta vissza az oroszoktól az állami részvénypakkot.

Az olcsó olajon hízhat a finomítói üzletág, s talán a zágrábi kormánnyal is dűlőre jutnak, s megegyeznek végre a horvát olajtársaság sorsáról.

A legizgalmasabb most a Richter. Az orosz piaci veszteségeket bőven ellensúlyozza az európai, latin-amerikai és a kínai gyógyszer-értékesítés. Egyre sikeresebb a cég nőgyógyászati szere, s jó esély van rá, hogy az originális fejlesztésű antidepresszánsa is zöld lámpát kap az Egyesült Államokban. Márpedig a „dilibogyó-ágazat” ott sok milliárd dolláros piac. És az sem utolsó szempont, hogy a gyógyszercég vezérigazgatója, Bogsch Erik nem tőzsdei kalandor, hanem régi vágású „kapitalista”. A magyar gyógyszerpapír megfontolt befektetésnek látszik, csak nem szabad elsietni a zsákolást, mert még ütik a részvényt.

Talán a jó döntéshez érdemes kivárni a farsangi szezont.

---------------------------

Dráguló valóság
Nem mindenki böngészi a tőzsdei árfolyamokat, az emberek zöme a bolti árcédulákat próbálja kisilabizálni. Aki teheti, most töltse fel a fagyasztóját, ugyanis 2013-2014-ben a mezőgazdaság normális teljesítményének, illetve az alacsony inflációnak köszönhetően több áruházlánc alig emelte (például az Auchan 1%-kal), illetve csökkentette árait (a Tesco 4,2%-kal, az Interspar 5,6%-kal). Így az élelmiszerekért átlagosan 3%-kal kellett kevesebbet fizetni. (A krumpli ára majdnem harmadával zuhant, a felvágottak több mint 10%-kal drágultak.) 2014–2015-ben viszont gyengébben muzsikál az agrárium, és 2,5%-ra kúszik az infláció. Azaz az árak elindulnak felfelé. És a drágulást pörgeti, hogy jövőre pont azokat hipereket nyomják, amelyek a forgalom fokozása érdekében árat csökkentettek. Az új szabályok szerint ugyanis a két egymást követő évben veszteséges nagycég nem forgalmazhat napi fogyasztási cikket; drasztikusan emelkedik az élelmiszer-ipari felügyeleti díj; és vasárnap ki sem nyithatnak a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek.
BIG

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!