Nyilvánosságra hozták az idei egyetemi felvételi ponthatárokat. Csütörtök este több mint százezer diák várta izgatottan, hogy kiderüljön, mi lesz a további sorsa, közülük 72 ezren örülhettek, a többieknek legfeljebb a remény maradt – legalábbis a szeptemberben induló tanévre.
A legtöbben még mindig a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnöki, a mérnökinformatikus, illetve a kereskedelmi és marketing alapszakokra mennének szívesen, és (talán nem meglepő módon) a diákok túlnyomó többsége első helyen államilag finanszírozott képzést jelölt meg, bár kétharmaduk a második helyen már önköltséges helyre pályázott. Ha valakinek nem elég a pontja, azért nincs még minden veszve: több helyen előre meghatározták ugyan a pontszámokat az államilag finanszírozott képzésekre, ám ha a diákok meghatározott része nem ér el ennyit, akkor utólag még korrigálnak a számokon (például egyelőre 465 pont a határ az alkalmazott közgazdaságtan, 460 pont a jogász szakoknál).
A ponthatárokat egyébként minden évben a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyásával, a többi közt a felvételizők számának, az intézmények kapacitásának, valamint a jelentkezők eredményeinek figyelembevételével határozzák meg. A végső döntést legkésőbb augusztus 5-ig minden felvételizővel közli az Oktatási Hivatal.
105 616
diák jelentkezett összesen a felsőoktatásba
(tavaly ezerrel több volt).
72 171 diákot vettek fel
91 595 diák jelentkezett állami ösztöndíjas képzésre, kevesebb mint 56 ezren jutottak be
23,6 év a jelentkezők átlagéletkora
14 548 diákot vettek fel a legnépszerűbb képzési területre, a gazdaságtudományira
8093-an nyertek felvételt az ELTE különböző szakjaira, ezzel ez a legnépszerűbb egyetem
492 pont volt a legmagasabb bekerülési határ, ennyit kellett elérnie annak, aki az ELTE angol nyelv és kultúra – német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra akart bekerülni
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!