Ismét kiskereskedelmi különadóval sarcolná a kereskedelmi láncokat a kormány, noha Brüsszel erre korábban nemet mondott. Az újbóli nekibuzdulás oka, hogy Lengyelország hasonló terveket jelentett be, és Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos szerint, ha Varsónak engedélyezi az EU a különadót, Magyarország is újra próbálkozik.
A lengyelek a sajtó értesülései szerint a havi 300 millió zlotynál (mintegy 21 milliárd forint) nagyobb árbevételű láncokat adóztatnák, a forgalom 1,9 százalékának megfelelő összeget kellene befizetniük, míg a „kicsik” adómentesek lennének. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra emlékeztetett, hogy az unió nem tűri a tagállami vállalkozásokat hátrányba hozó és a hazai cégeket támogató szabályozást, ezért egyértelműen diszkriminatívnak nyilvánította a sávos adót. Az Európai Bizottság tavaly nyáron megtiltotta az élelmiszerláncfelügyeleti díj alkalmazását, ami alól a félmilliárd forint forgalom alatti cégeket mentesítették, a 300 milliárd forint feletti bevételi sávban viszont már hatszázalékos rátát írtak elő. Ennek hatására a hazai láncok – a CBA és a Coop – alig fizetnének, a multik viszont nagyon rosszul jártak volna.
A kormány bíróságon támadta meg a bizottság döntését, miközben az uniós hivatalnokokat levélben próbálta meggyőzni arról, hogy engedélyezzék a különadót. A kormány most valószínűleg Brüsszel reakcióját teszteli az ügyben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!