Örömmel nyitom meg a macskakiállítást Esztergomban. Remélem, ők is olyan békében fognak itt élni, mint a többi ember – zárta beszédét enyhe élccel Tétényi Éva, a város polgármestere a Panoráma Macska Közhasznú Egyesület Nemzetközi Macskakiállításának megnyitóján.

 

A hétvégén zajló rendezvény fő látványosságai a ciprusi hegyi macskák, akiket a legősibb macskafajtának tartanak. „Cipruson 2004-ben egy ásatás során 9500 éves sírt találtak, amelyben az ember mellé macskáját is eltemették. Ebből arra lehet következtetni, hogy a macskát addigra már háziasították. Ennek a csontváznak a genetikai állománya megegyezik a Cipruson ma élő macskákkal” – magyarázta a kiállítás szervezője, Szegedi Zoltán, aki egy fajtamentő program keretében Magyarországon most kezdi meg a nemrég önálló fajnak nyilvánított ciprusi hegyi macskák tenyésztését.

A cicapár kandúrja, egy szépséges fehér, félhosszú szőrű jószág, békésen szendereg ketrecében. Különlegessége, hogy egyik szeme kék, a másik pedig zöldessárga, de csillogó tekintetét csak ritkán emeli az őt csodáló pórnépre. Annál élénkebb a társa, egy fekete-fehér cicalány: fel-le köröz a ketrecében, a rácsnak dörgölőzve ingerli a közönséget, simogassa már meg valaki. Csak épp nem szabad, minden asztalon ott a felirat: a macskákat érinteni tilos. Ezt hívják úgy, hogy emberkínzás: nézem, nézem, de nem érhetek ehhez a sok szépséghez.

Mondjuk, nem is merném mindegyiket megsimogatni. Kicsivel arrébb egy szürke brit rövidszőrű kandúr fekszik. Hatalmas, gömbölyű feje, zömök teste tekintélyt parancsol. Rám pillant, és arra gondolok, ha meg kellene szólítanom, nem biztos, hogy le merném tegezni. Nem messze egy márványmintás fajtársa (tudják, a legnépszerűbb eledel reklámjában látható ilyen) békésen szunyókál a tappancsnyomokkal díszített fekhelyén. Gazdája szerint nem lusta: igaz, hogy akár napi 20 órát is alvással tud tölteni, de a maradék időben igazi vadállat. Egy kislány közben vödörfejűnek titulálja a cicát, amit remélem, a tulajdonos nem hall meg. A biztonság kedvéért azért vetek egy megrovó pillantást erre a tudatlanra, aki nincs tisztában azzal, hogy a brit macskáknak éppen a nagy buksi fejük a szexepiljük. Majd megállapodik a tekintetem egy krémszínű jószágon, akinek éppen nevezett testrészét kefélgeti a kiállítója – mindjárt indulnak a zsűri elé.

Mert itt a bámészkodás mellett komoly verseny folyik: a Hello Kitty-s szőnyegtől a vörös selymen át az egér alakú etetőtálkával díszített ketrecekben ücsörgő macskák, a sztoikus nyugalommal elmélkedő idősebbek és az almostálcájukban kétségbeesetten miá koló fiatalabbak is mind arra várnak, hogy a zsűri pontozza őket, és gazdájuk a nap végén hazavihesse a fajta legszebbjének járó serleget.

Aztán mikor szólítják a cicákat, a tulajdonosok büszkén cipelik őket a bírák elé, még akkor is, ha ez egy kiadós tornával ér fel. Egy hölgy éppen vörös Maine Coonját viszi, a macska mellső és hátsó lábai is jócskán lelógnak, pedig nem lehetne ráfogni a gazdi nénire, hogy sovány lenne. Kell is az erő: egy kifejlett kandúr súlya a 10 kilót is meghaladhatja. De nem is emelgetik őket a zsűritagok fél kézzel, mint a turcsi orrú perzsákat vagy a karcsú abesszineket, hogy jobban láthassák a pofájukat.

A Maine Coon mégis a kiállítás legnépszerűbb fajtája, számos kölyköt kínálnak eladásra. Ha lehetne mérni az egy négyzetméterre jutó bájosságot, a műszer valószínűleg tönkremenne abban a ketrecben, ahol hét cirmos hegyezi borzos fülét, hátha hazaviszi őket valaki. Pedig egy fajtiszta mosómedvemacska nem olcsó, színezettől, vérvonaltól és évszaktól függően akár 80-100 ezer forintba is kerülhet egy kölyök.

Aztán megesik az is, hogy vesz valaki egy drága cicát, de a család tüsszögni kezd tőle, és visszakerül a tenyésztőhöz. Erre jelenthet megoldást a hipoallergén szőrű szibériai macska. Persze, van, aki rájuk is allergiás. Egy négy hónap körüli cica is így járt – meséli a tenyésztője, aki reméli, most ez az utolsó kölyök is gazdára talál. De addig is azt ajánlja, nézzük meg a papát, aki maszkszerű, szürke „arcszőrzetével” és égszínkék szemével fajtája egyik különlegessége – a múltkori kiállításon is nyert. Nem is bírom tovább, elmenőben egy kölyökmacska ketrecből kilógó rózsaszínű mancsát lopva megsimítom.

Aki egy tornateremnyi tömör gyönyört szeretne látni, ma még megteheti Esztergomban, a Pézsa Tibor Sportcsarnokban a Nemzetközi Macskakiállításon.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!