- Betiltaná a kormány a kereskedelmi láncok ingyenes
reklámújságjait

- A hirdetési pénzekkel kormány közeli sajtótermékek
járhatnak jól

- A vásárlók mellett a kisboltok tömege szívhat – és az
egész gazdaság is

 
Illusztráció - Shutterstock


Tovább csuklóztatja az élelmiszeripari multikat a kormány – az őket érintő egyik szigorítás a hirdetési piacra is jelentős hatással lehet. A már húsvét után a parlament elé kerülő kiskereskedelmi javaslatcsomag alapján az áruházláncok a jövőben nem jelentethetnének meg ingyenes reklámújságokat, pedig e célra iparági becslések szerint tízmilliárdos nagyságrendben költöttek. A kormány egy reklámköltési plafont is bevezetne: a láncok árbevételük legfeljebb 0,5 százalékát fordíthatnák hirdetésre. A szigorítást a kormány azzal indokolja, hogy a vásárlók tudatosabb döntést hozhatnak a reklámáradat nélkül.

Az érvelés a szakértők szerint is sántít, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint súlyosan sérti a vásárlók érdekeit az intézkedés, ráadásul pont ellentétes hatást válthat ki, mint az eredeti szándék. Az újságok hiányában a kifejezetten  árérzékeny vásárlók inkább a hipermarketeket választhatják a kis boltok helyett, mert ott nagyobb eséllyel találnak akciós termékeket. Az csak egy dolog, hogy a vásárlók rosszul járnak (sokan kifejezetten szeretik ezeket a magazinokat böngészni), a Magyar Reklámszövetség adatai alapján a korlátozás az egész magyar gazdaságot negatívan érintheti, számításaik szerint minden reklámra költött 1 forint 6 forint hasznot hoz. Az intézkedés egyik nyertese a média lehet Polyák Gábor médiajogász szerint, amennyiben az áruházláncok a hagyományos lapoknál költik el azt a pénzt, amit eddig saját újságjaikra fordítottak.

És mivel ennek a piacnak a jelentős része – különösen a helyi és a megyei lapok – kormány közeli kezekben van, könnyen a Fidesz holdudvarának pénztárcáját hizlalhatják ezek a költések. Ugyanakkor a médiajogász szerint nem ez volt az intézkedés  elsődleges célja. „Ha ezen nyernek a kormány közeli lapok, az csak járulékos haszon, ez elsősorban a kiskereskedelmi multik meggyengítéséről szól.” Mégis lehet, hogy a multik kikerülik a meglévő sajtótermékeket, hiszen a megvásárolható felületeken nagyon nehéz azt az „élményt” biztosítani, amit az áruk százaival telepakolt reklámújságok adtak. Különösebb erőfeszítés nélkül alapíthatnak akár saját hírlapot, aminek néhány oldalát hírekkel, cikkekkel töltik meg, a többin pedig szabadon reklámozhatják termékeiket.

Az ötlet nem példa nélküli, patika- és drogérialáncok működtetnek hasonlókat.

„Ez egy viszonylag egyszerűen járható út, mert nem sokkal drágább előállítani, mint a reklámújságot, a cikkeknek pedig semmilyen minőségi kritériumnak nem kell megfelelniük. A sajtótermékké minősítésnek van egy olyan feltétele, hogy valamilyen módon tájékoztasson, szórakoztasson vagy oktasson, de ezt a világon senki nem ellenőrzi, annyi reklámot lehet beletenni, amennyit csak akarnak. Gyakorlatilag csak hatósági bejelentési kötelezettség van” – mondja Polyák Gábor, aki szerint megint csak azok a kisboltok járnak rosszul, amelyek néha ugyan kiadtak reklámújságot, de nem engedhetik meg maguknak a saját sajtóterméket.
 

Annyi a reklámújságoknak –
A kormány a kereskedelmi
láncokat csuklóztatja,
a vásárlót bünteti



Az előterjesztés szerint kereskedelmi láncok működését több ponton is nehezítené a kormány.
Az egyik legfontosabb szigorítás, hogy előírnák, mennyi eladónak kell dolgoznia a boltokban, ezt
a nettó árbevétel alapján számítanák ki. A be nem töltött pozíciók után a garantált bérminimum
60 százalékát, vagyis fejenként 64 200 forintot kell befizetniük az államkasszába a cégeknek.
Márpedig a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben szinte lehetetlen lesz az előírt mennyiségű
embert foglalkoztatni, így ez valójában egy bújtatott adó. Bekerült a javaslatba az a régen lebegtetett
kikötés is, mely szerint a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatók kötelesek
lennének biztosítani, hogy a dolgozók legalább két pihenőnapja vasárnapra essen. A vasárnapi
munkáért pedig 100 százalékos bérpótlék járna déli 12 után. Emellett az áruházláncokkal fizettetnék
meg az „áruk kettős minőségét” összehasonlító fogyasztóvédelmi vizsgálatokat is, a
díj mértékét alapterület alapján vagy sávosan állapítanák meg. A parkolóhelyek adóztatásáról
sem mondtak le teljesen, de még két-három hónapba telik, mire felmérik pontosan mennyi
„beállót” lehet megsarcolni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!